A következő post alanyai egy igen ritka klubot alkotnak. Nem sok gyártó lát fantáziát a szegmensben, mondhatni rizikós dolog. Személyesen sajnos soha nem volt alkalmam kipróbálni, de még csak élőben látni sem ezen bicajok közül egyet sem, egyetlen tesztet olvastam anno még egyikükről egy Autó-Motor magazinban talán. (Igen, olvastam régebben ilyeneket. Enté meg írt beléjük. Ez van.)
Jöjjenek tehát az összekerekesek!
Mire is jó elvileg az, ha összkerekes egy bicaj?
Az említett Autó-Motor magazinos tesztben olyasmit írtak, hogy homokban ahelyett hogy beletolod az első kereket egy buckába, szépen felfut rá. A legfrissebb 2WD honlapján is kiemelten kezelik az egyik kerék megcsúszásakor fellépő extra tapadást a másikon, illetőleg azon hogy a két kerék összeköttetése afféle egyensúlyba hozza azok menetteljesítményét. Végül is ésszerű, egy kerék nehezebben pörög ki, ha van egy másik is hozzá kötve aminek épp megfelelő tapadási közeg jutott, így nincs mit tennie, csak a helyén marad.:D
Hogy is kezdődőtt ez a post? Valamikor 92' körül, általános iskolásként futottam bele a suliban a főbejárat üvegezett ajtajára ragasztva az alábbihoz hasonlatos reklámplakátba, amely most egy Facebook csoportban tűnt fel:
A név birtokában már megtaláltam ezt az őskövületet, ezért fel tudom venni az összkerekes bicajok fonalát vélhetően az elején.
A Legacy egy 91'-es darab. A meghajtás igazán egyszerű, mondhatni kezdetleges. Nagyszerű? A Mombat szerint:
"A legjobb dolog a Legacy 2wd rendszerében az, hogy eltávolítható, így használható a bicaj hagyományos hegyi kerékpárként."
Nos, a rendszer föld egyszerű komponensekből épült fel, úgy mint egy darab óriási bowden (hasonlatos a kilométerórákat meghajtó spirálhoz) a két végén két kúpos fogaskerékkel, amelyek a kerékagyra szerelt kúpos ipari műagyag tárcsákkal teremtettek kapcsolatot.
(A képeket tanulmányozva ez a kapcsolat nem volt oldható semmiféle berendezéssel, maximum annyit lehetett tenni, hogy egyik végén leoldva a spirált megszűnt az áthajtás.) Az első kerék természetesen rendelkezett egy saját szabadonfutóval, megelőzendő az esetleges belassulást ha épp nem volt hajtás alatt a rendszer.:D
Még egy videó is került róla.
Kemény 5 év telt el, mire valaki kiötlötte, hogyan lehetne kicsit merevebbé tenni a minden bizonnyal igen rugalmas spirálos hajtást. Ez a rendszer már kapott egy kuplungot is a két kerék közé, és őróla készült az az AM cikk. Bemutatom a Subaru Dual Powert!
A korábbi puritánságnak helye nincs egy ilyen név esetén, ahol mellesleg igen nívós jegy az összkerékhajtás. Minden precíziósan kidolgozva, a célnak megfelelően átalakítva. A hajtást egy fogasszíj tárcsapár viszi a hátsó keréktől a fejcsőig, ahonnan egy, a villanyakon oldalirányból átmenő (!!!) kardáncsukló juttatja el a hajtást a villa jobb oldalán ismét Fogasszíjban és a hozzátartozó tárcsákban manifesztálódó hajtásláncnak.
A rendszer gyenge pontja nyilvánvalóan a speciálisan kialakított villa, amely a fejcsapágy alatt közvetlenül olyan megoldást kapott, amely szükséges volt ahhoz hogy a villa elfordulhasson a kardáncsuklón. Már a tesztben is említésre került az emiatt rugalmas villa, ami valószínűleg csapatósabb ofrroad használat mellett egyhamar megkotlana.
Minden esetre érdekes koncepció, és a fogaskerekes áthajtás elvetésével már megoldódhatott a rendszer sártűrése is.
A Tretta-ról még nem hallottam, de kíváncsi voltam, az évek során ki próbált még rá a célcsoportra, és egyedül ez a japán a cég került elő felszínes kutakodásom nyomán. Az már a képek alapján kiszúrható, hogy a Subaruéhoz egészen hasonlatos elvet követ a rendszer.
A villát egy kacifántos megoldással rakták el az útból, így annak forgástengelyén zavartalanul haladhat át a forgatónyomaték, egyenesen az első kerékig. Nem vacakoltak sokat, a-tól z-ig lánccal oldották meg a dolgot. Valószínűleg stabilabb mint a Subaru rendszere, a villa ocsmánysága ellenére szerintem alkalmasabb elviselni a normál bicajozós terhelést.
A nyomaték itt a normálon van, ezek a kerékpárok már felszereltségük alapján sem túl bizalomgerjesztőek, valószínűleg szabadidőre szakosodott helyek bérbicajaként jelenthetnek egy kis mókát, de semmi több. Az országúti összkerékhajtás fontosságát csak óvatosan kérdőjelezném meg.
Végül itt a huszonegyedik század AWD je, az Christini! Jelenleg ugyan még "csak" egy kickstarter projekt, de már elég menő ahhoz, hogy sikerre legyen ítélve. Nem az a tipikus elvetélt ötlet, van prototípus, is, meg még bicajoznak is vele, főleg a sarkkörökön túl.
Facts:
1: A fatbike igazából erre való.
2: A képen Dr Kate Leeming látható aki épp az Antarktiszon tekergett egy merev Christinivel.
3: Mert hogy fully is van belőle...
A gyártó motorkerékpárokban is jól elvan, beszállít nem kisebb "cégnek" mint az államok hadserege. A bicajukat látva kicsit ledöbbentem, olyan szépen eldugták az egész cókmókot, ráadásul összehozták fullyban is. A fatbike-ra én nem verem a nyálam annyira, viszont célirányos használat mellett a kétkerék hajtás elég jól összejön vele.
A hajtás a Fogas kúpkerék/fogazott tárcsa kombóval indul. Ennek a sár és alakos szennyeződés (lásd kavics) tűrése nem az igazi, valószínűleg tényleg inkább a hómezőre szánja a gyártó. Hátul elegánsan megbújik egy tengelykapcsoló, amivel bontható a rendszer. A durung támvillában simán felmegy a felső csőig a hajtás, ahol egészen kis szöggel be is csatlakozik a felső csőbe, ahol eljut a fejcsőig. Itt kezdődik a varázslat. Az extra méretű fejcső gyakorlatilag nem tartalmaz villanyakat, így helyet ad egy hajtótengelynek a villa (akár teleszkóp) válláig, ahonnan a jobb szár elé már egy sima lánc-lánckerék párossal is eljut. Innen egy egyenes rúdon leutazik a kerékhez, és egy újabb fogaskúp/tárcsa párral már meg is vagyunk.
Na de mi van a hiányzó villanyakkal? Megoldották, a fejcsövön kívülről.....
