Mi a picsának kell nekem a 100%-ra törekednem, olyan nincs is... miért idegesít egy kib@szott kattogás, ami halk alig hallható?! Mert mi van?
Az, hogy nem hagyott nyugodni, hogy terhelésre, meg amikor kedve volt, Krumpli hajtása kattogott. Biztos nincs bekopva a racsni, a lánctányér a lánc, a láncfeszítő görgője. Nem bírtam ki, fejre a bringa, tekerés...
- Láncvonal nem stimmel, necces volt, de sikerült belőni (isoflow hajtókart sose rakj outi vázba, ha SS-t építesz, bár olyan stabil, mint egy cövek, így legalább azt tudtam nem ott a baj). Eredmény: bal oldalon most konkrétan egy 15-ös csavar rögzít pucin, azaz alátét nélkül, mert az is elvenne legalább kétmenetnyit a rögzítésből, az meg nem lenne buli, ha kiszakadna. Sebaj, láncvonal pöpec! Próbaút, kattog!
- Lánc lesz a megoldás, ott is a patentszem! Csere, patent szem likvidálva, próbaút, kattog! Akkor lehet túl feszes a lánc! Szem berak, próbaút, ugrik, leszarom kattog e, szem kivesz.
- Lehet a láncfeszítő feszít nagyon, ezért feszes a lánc, ergo ezért kattog... Na itt már buhera volt, a legnemesebb kókányolás, annak is csimborasszója, mert sikerült az egyébként legpuhábbra állított feszítésen is olyan frappánsan lazítani (egyetlen egy csípőfogó segítségével), hogy hátba is veregettem magam. Ráadásul a vízszintes kimozgást is minimálisra csökkentettem egy nyomorult alátét segítségével (mai napig nem értem, eddig miért nem ettem meg). Ha már ott voltam, kicseréltem a görgőt is egy ipari(?) csapágyasra és ezzel a három művelettel, kapaszkodj meg, kb. 50%-kal csökkent a láncfeszítő hangja. Próbaút. Kattogott még? Kattogott, a mocsok!
- A racsni (itt már a lánctányér ki volt lőve, eddigre már ugyanis tisztán ráállt a fülem a kattogásra és az hátulról jött). Na ezt nem akartam... nagyon nem, lehet ezért is néztem meg utoljára... persze, hogy az! Kattog.
Bekopik? Lehet... bízom benne... nyomtam bele egy kis zsírt, már amennyire lehet (ha van valakinek tuti módszere racsni kenésre ne kíméljen) és azon morfondíroztam, hogy miért kell nekem 100%-ra menni?! Kicsit kattog... na és?!
Persze, ha már ügyködtünk (Bélabá bőszen nyomja a Túra Csepel projektet, lesznek is képek nemsokára) megfúrtuk a hátsó fékhidat, így a fék már 100%-ban a felnit "marja" és nem a gumit. A nap végén megállapítottam, hogy imádom szopatni magam és egyszerűen hülye vagyok, hogy ennyit belefeccölök ebbe az egészbe. Boszkó meg végig ott nézett, hogy hagyjam már a francba az egészet és menjünk sétálni...
Tudjátok mi a legszörnyűbb?! Hogy az egész szar közben kiszúrtam, hogy az egyik alu nipli (küllőanya), a hátsókerékben meg van repedve... kész. Elmentem sörözni! Jóccakát!