Van két kutyánk, ezt így az elején szögezzük le, két keverék. Pepi menhelyi kutyus volt, Csipesz pedig egy "fajtatiszta" szuka és egy vagány kóbor szerelemgyermeke. Ők így ketten boldogan élnek egy több, mint 500nm-es telken és bár néha úgy érzem, hogy többet is lehetne velük foglalkozni, mindketten jól nevelt kutyusok. De ez ki a francot érdekel? Igaz! Ezt csak ezért írtam le, hogy tisztába legyen mindenki, hogy nem a kutyák iránti gyűlöletből írom ezt a postot, sőt.

Ma tekertünk egy laza túrázóst Misivel, egyrészt mert izgatta a fantáziám a Locus + Wahoo kombóban, hogyan működik a navigáció, másrészt meg ez volt januárban az úccsó tekerésem, egy kisebb kórházi beavatkozás miatt (semmi komoly). A rossz hír az, hogy a point-to-point (turn-by-turn ki, hogy hívja) navigáció, mentett útvonalak esetén(!!!), nem intelligens alapon működik, vagyis ha egyszer letérsz az útvonalról, akkor szevasz, ez a fajta navigáció nem fog visszavinni a helyes útra... na de ne térjünk el a témától.

(UPDATE: Útvonalról letérésnél, az újratervezés bekapcsolásához ez a Locus cikk segíthet (még nem teszteltem ki, hogy működik együtt a RFLKT-tel)). 

A mai nap, kétszer is módosítani kellett az útvonalunkat (na jó ez egyik pánikszerű menekülés volt), pusztán azért, mert az útvonal közelében volt egy tanya, ami magában nem is lett volna baj, de a tanyákhoz tartozó kutyák mindkét esetben agresszívan megindultak felénk.

Az első esetben a zöld jelzést követve próbáltunk egy tavat megközelíteni, amikor is a pusztába, felügyelet nélkül kiterelt birkák és a tanya között vezetett volna az utunk, amit helyi kutyák 4-5 (köztük vagy 2 nagytestű) zokon vették. Bár a tanyától még jó 400-500m-re voltunk, mákunk volt, mivel tanyából felfigyeltek az ugatásra és visszahívták őket. Mi is inkább visszafordultunk, nem akartunk kockáztatni, hiszen visszafelé is erre vezetett volna az utunk.

A második eset neccesebb volt. Próbáltuk az előző tanyát észak-keletre kikerülve egy másik úton kijutni a tóhoz, ami majdnem sikerült is, de egy másik tanyától úgy 400m-re véget ért az út. Ekkor megjelent a távolban egy kis fekete kutya a tanya irányából, ami még nem is volt beszarasztó, de a nyomában felbukkan egy megtermett kaukázusi is, amitől konkrétan eléggé beszartunk. Sőt, mivel a kaukázusi nagyon nem akart megállni és visszafordulni, pánik szerű menekülésbe kezdtünk a susnyásba. Ugyan a fák között sikerült egérutat nyernünk (vadcsapáson, vagy ahol éppen elment a bringa), majd visszavergődni az út biztonságos részére, de ezért maradandó élményben volt részünk.

Több, mint 10 éve tekerek a környéken, de nem emlékszem, hogy régen ennyiszer megkergettek volna a kutyák, mint az utóbbi években. Gondolom az erdőben meglapuló tanyákon megszaporodhattak a lopások és ez ellen nagytestű kutyákkal védekeznek a tulajok, ami még nem is lenne baj, ha ezek a kutyák nem mászkálnának el a tanyák 100m-es körzetéből, terrorizálva a kirándulókat, szabadba kimoccanókat, a kijelölt turista útvonalakon.

A másik problémám a szemét... egy példa, a táj gyönyörű, elhagyatott tanya melletti gémeskút, bár itt ott már feltűnnek a pet palackok:

...és akkor fordítsuk el a kamerát 90 fokkal:

A környékbeli tanyákról, ide hordják a szemetet, ha nem éppen a földút mellé "górják" le. El is határoztam, hogy következő projektnek, a Kéktúra (kihasználva a hype-ot, ami mostanában körülötte van), Debrecen melletti szakaszát végigjárom és minden szemétkupacról csinálok egy fényképet, majd közzéteszem, had lássák a hivatalos szervek is. Kíváncsi leszek, hány kép fog készülni és mi lesz a reakció...