Szombat reggel kelés, reggeli, majd 8:30 körül befutott Epyc és benyomtunk a puttonyosba egy kis fát az otthoni bográcsozós készletből, hátha kint nem lesz elég száraz fa. Rittyet bevártam, aki éppen meló ügyben rohangált, majd irány a Tesco parkoló a megbeszélt gyülekezési helyre.
Úgy saccoltam leszünk vagy 10-en, mivel az ilyen eseményekre mindig jóval több a jelentkező, mint a tényleges létszám. Magam is meglepődtem, hogy kb. 20 fő jött össze (lányos zavaromban nem számoltam meg pontosan).
Gyorsan beugrottam a Tesco-ba szemeteszsákért, hátha nem jön ki az önkormányzattól beígért fazon (ez be is jött, bár ez kicsit az én saram is volt, mert külön nem hívtam fel) és ha már ott voltam vettem gyorsan egy kisebb pakk sört izotóniás italt is, amit gusztusosan fel is szigszalagoztam a hátizsákomra.
A banda két részre oszlott, mivel a virsligumisok a 33-as felől támadtak, mi pedig az "terepet" választottuk a montikkal. Dögmelegben Verőfényes napsütésben indultunk neki, kellemes 20-as tempóban, a szinte nyílegyenes útnak és csak Ondódon álltunk meg egy kis boltolásra, ahol Süli és én is úgy éreztük képesek leszünk meginni egy sört izotóniás italt menet közben a földútig... neccesen, de sikerült (nekem Ritty besegített)!
Azt sejtettem, hogy nem sok szemét lesz a Kráter-tónál, hiszen a polgármester asszony is elmondta, hogy mostanában akarják kipucolni az egész helyet, ráadásul az időközben befutó média érdeklődés meggyorsította ezt a folyamatot, így kb. 15 perc alatt összeszedtük azt az egy zsáknyi szemetet amit találtunk.
A közösségi munka után tűzet raktunk, majd mindenki megsütötte a magával hozott szalonnát, kolbászt. Kis pihi, a hely felfedezése, dumálgatások után a társaság egy része elindult vissza.
Mi maradtunk még, bevártuk Krityut, aki a szememben a nap hőse volt, hiszen egy végzős buli másnapját élve meg tekert ki, a legdurvább napsütésben (megélt pár hőhullámot belülről kifelé is, höhöhöhö). Újraélesztettük a tüzet és ismét falatozásba csaptunk át.
Megemlíteném, hogy aki ki szándékozik menni a tóhoz, sok folyadékot vigyen (főleg, ha olyan isteni időt fog ki, mint mi), ugyanis a közelben nincs ivóvíz és meglepően sokat iszik az ember fia ilyenkor! A napolaj, sapka se árt, hiszen a kifelé vezető úton nem sok árnyék van. Tűzre való fát lehet találni, mivel ezt össze is gyűjtik a tűzrakó helyek közelében (mi is kint hagytuk a kivitt fát, plusz a faragott nyársakat).
A hazaúton csak úgy süvítettünk kellemes hátszélben, de a földúton már egészen porzott a torkunk, így bevárva a többieket Ondódon, ismét megálltunk a kocsmaként is üzemelő kisboltnál. Majdnem húzóra ittam meg az első citromos sört izotóniás italt, majd szépen elkortyolgattunk egy másodikat is a banda maradékával.
Összességében jó kis buli volt, amiből, akár lehetne hagyományt is teremteni.
