"Nagyhegyes határában az olajfúrásoknál öngyulladás következtében lángra lobbant a feltörõ földgáz. A tûz 42 órán át tombolt, és a lángnyelvek elérték a 100 méteres magasságot. A gáz hatalmas nyomása meglazította az alsó földrétegeket, a tûz önmagától kialudt, bár még fel-fel törnek a lángok, a föld mélye még nyugtalan." - Magyar Filmhíradó 1961/35. szinkronszöveg
Mindez, hogy kerül egy bringás blogba?! Úgy, hogy a gázkitörés helyén keletkezett Kráter-tavat időközben egy igazi kis gyöngyszemmé fejlesztették.
Debrecentől kb. 22km-re található a tó és már annyit emlegették nekem, hogy Rittyel elhatároztuk, hogy szombaton felpattanunk a keróinkra és ha az időjárás is megengedi kitekerünk megnézni.
Az útvonal igen egyszerű: Debrecenben a Kishegyesi úton kimész Ondódig, majd amikor elfogy a betonút, továbbmész egyenesen a földúton, egészen addig, amíg fel nem tűnik balkéz felől a Kráter-tavat körülvevő facsoport.
Érdemes montival menni, a földút száraz időben ugyan jól járható, de a folyamatos traktorforgalom miatt jobban ráz, mint a macskakő. Eső után a homokos-agyagos talaj bringával szinte járhatatlan, de a hely megközelíthető a 33-ason is, végig betonon, Nagyhegyes felől.
Kényelmes tempóban haladtunk kifelé, egyrészt a szembeszél miatt, másrészt a jobb lábfejemen, előző héten szerzett konyhai sérülés miatt (az asztalról lezuhanó konyhakésnek sikerült átvágnia a lábfejemben futó artériát... ami így utólag elég vicces, bár akkor elég nagy pánikot okozott a családban, höhöhöhö)
Na de vissza a tóhoz... odaértünk és egyik szemünk sírt, a másik nevetett... ismeritek azt az állapotot, amikor látszik valamin, hogy nagyon szép, de már a lepusztulás jeleit mutatja?! Na ez volt az érzésem... nem tudom, az volt e az oka, hogy nem szezonba mentünk és még nem pucolták ki a helyet, vagy nincs pénz a rendberakásra, de elég gyászos volt a kukákból kifolyó szemét, az eldobált műanyag flakonok látványa...
Egyrészt ez elég gáz, ránk magyarokra nézve is, mivel nyugaton alap, hogy kirándulás közben ne szemetelj, vagy úgy készülj, hogy ha van szemeted, akkor azt vidd is magaddal ugyanis nem biztos, hogy van kuka az adott helyen!!!
Egyébként látszik, hogy a hely kialakítói egy családbarát kirándulóhelyet álmodtak és valósítottak meg. Van WC, gyerekeknek kisebb játszótér, a kráter peremén padok és kisebb kilátók, nagyon szépen kialakított bográcsozó helyek.
Hazafelé azon agyaltam, hogy mivel Debrecenben kezd kialakulni egy tényleg jó kis bringás közösség, kéne szervezni egy közös kirándulást ide... felvenni a kapcsolatot, a pár helyi és nem helyi erővel (önkormányzat, horgász egyesület, aksd, debreceni MK) és odarendelni egy nagyobb szemétgyűjtő konténert, szemeteszsákokkal és egy egész napos bográcsozós hepaj keretében kipucolni az egész helyet...
Végére egy videó a tó kialakulásáról és kiépítéséről:
