Jött a hír: céges hepaj Tokajban, péntektől vasárnapig. Agyaltam, hogy bringával kéne menni, de necces a visszaút, mivel Tokaj, csak Tokaj... booooooooor... nem lőre, hanem tokaji jóféle, másnaposan tekerni meg halál. Sebaj, ha visszafelé valakinek a kocsijába be tudom szuszakolni a cangát, akkor sínenen van az ügy. Telefon Janónak: - Befér? - Be hát! Sínen volt az ügy. Körbekérdeztem a céget, hátha találok valami nemnormális embert, aki csatlakozik hozzám. Laller végül rábólintott, neki van kedve. Irány a google maps, útvonaltervet készíteni:
35-ös necces Böszörményig a forgalom miatt, elvileg ki is van tiltva kerékpárforgalom. Sebaj ennyit bevállal az ember. A másik necces dolog az időjárás volt: Záporok, zivatarok várhatóak... na fasza. Megegyeztünk Lallerral, ha péntek reggel tűrhető lesz az idő akkor nekiindulunk. Így is lett.
Debrecenből kiérve, alig, hogy ráfordultunk a józsai kerékpárútra Lallernak szétdurrant a hátsója. Pótbelső elő, jól kezdődik. Nézem a belsőt, ujjnyi lyuk rajta. Nézem a külsőt, hol, mi szúrta át ennyire. Szúrás sehol, de külső annyira szarrá kopva, hogy egyszerűen egy ujjnyi területen elfogyott az anyag, így a külsőn ment a bringa... Fasza! Egy foltot rányomtam belülről, új belsőt be, Józsáig bírja ki, ott majd veszünk egy új külsőt (Győzd le önmagad videó 2. rész, vigyél magaddal pénzt is...ugye-ugye!). Józsán Tokaji Gyula műszaki boltjában, kaptunk mindent: külsőt, egy új pótbelsőt, sőt vizet, szappant és kéztörlőt a szerelés utáni kézmosáshoz (köszönjük szépen Gyula bácsi, ritka manapság az ilyen segítőkész ember).
Józsától Böszörményig a 35-ösön nyomultunk, semmi extra, a reggelnek köszönhetően, nem volt vészes a forgalom.
Böszörménytől Hajdúdorogig nagyon szar az út, zötykölődtünk rendesen. Hajdúdorogon megálltunk megnézni a görög katolikus székesegyházat. Kihasználva a pihenőt falatoztam is egyet.
Hajdúnánásra bringaút vezet, de szakaszosan feltörte az utat a mellé ültetett fák gyökere, így nem túl jóminőségű... mintha vonaton zakatolnál.
Nánástól Tiszavasváriba szintén zötykölődés, szar minőségű úton (valamivel jobb, mint a Dorogig vezető).
Tiszavasváriban fullos kerékpárút, át egészen a városon Tiszalökig, bár a központba érve inkább kimentünk az útra, mert annyian álltak a kerékpárúton, hogy ott elmenni nem lehetett (segélyosztás volt?). Tiszalök előtt megcsodáltuk a hiper-szuper börtönt... laza, hogy ilyen is van Magyarországon (mint egy bentlakásos koli). Érdekes, hogy ezt valaki büntetésnek hívja... , de persze ez egyéni véleményem.
Tiszalök után kompra szálltunk (100Ft a kerékpárjegy), Tiszatardost, majd Tiszaladányt érintve érkeztünk Tokajba. Rögtön be is ültünk egy sörre a körforgalomban lévő kiülős helyre (borozást másnapra szántuk) és abban a pillanatban le is szakadt az ég alja. Pont jókor, fedett helyen ki nem szarja le, sörrel a kezében?! Még egy patkány is ránk vigyorgott és szaladt be a kajás alatti nyílásba (Lecsó bazzeg!). Méltó befejezés, wehehehehehe!
A visszautat egyedül abszolváltam, mivel Janó mégse tudott jönni, vonatozni nem volt kedvem bringával... így lemeóztam a gépet (átkentem a láncot) és nekivágtam. 7:20-kor indultam, mivel a komp csak 8-tól jár, amit nem ár tudni. Visszaúton semmi különös nem történt a szembeszélen kívül (utálom), Böszörményben álltam csak meg egy kis falatozásra. Debrecenben beérve anyáztam egyet a Mihály napi vásár forgataga miatt (ha tudom, nem arra megyek és kikerülöm).
Sanyival ez volt az első hosszabb utam, ahol nagyon jól muzsikált. A NorthWave Expedition csukámat is most nyüstöltem először. Jó tanács, ha ilyen csukád van, nagyon figyelj a nyelvére, hogy kényelmesen pontosan állítsd be - mivel vízálló , így nem különálló a nyelve - hajlamos a begyűrődésre, ami kezdetben nem zavaró, később viszont eléggé tudja nyomni az ember lábát (odafelé beszívtam).
Tanulság az úton az volt, hogy az emberek még mindig nem tudják, hogy a kerékpárút nem járda és pár nyugdíjas kerékpáros igazi időzített bomba a vidéki utakon.