How to be a roadie?
Reggel bizakodva, vagy inkább gondolkodást mellőzve belekeveredtünk egy eső utáni termőföldekkel szegélyezett ragasztós sárvölgybe, ahogy elhagytuk Tasnádot. Gyorsan ki kellett találnunk, hogy ez így nem lesz nyerő.

Lekapartuk a sarat, így ki tudtuk tolni a bicajokat, majd cirkáló módban bejártuk Tasnádot egy mosóért, de csak úgy egy kilométerrel visszább, az előző napon keresztezett vasúti átkelőnél akadt ilyesmi. Itt lecsapattuk a bicajokat, Walter cipőt is mosatott, 10 lej volt a díj, mondhatni két sör árából fogyott a két bicaj öt-öt kilót. Útba ejtettük az előző napi szállást, ahonnan a staff már elköltözött, így némi láncápolást követően, majd másfél órával a többiek után elkezdtük a road track tripet.

A főúton meglepően élhető volt a bicajozás, senki se akart halomra ölni minket. Jó idő, szép táj, jó szélirány. Bekezdtünk egy 25átlaggal a felére, kis kajálás majd tovább. Később feltoltuk ezt az átlagot 30ra a következő egy órára. A főutat követve kicsit hosszabb lett a track mint a többieké, de valószínűleg itt előzhettük meg végül őket, hogy fél órával korábban érhessünk be. A tempóhoz képest kifejezetten pihenőnap lett.

napi táv/szint: 64.35km/422m