Hát szívás... 3 hét novatec pálya agyakra (32-es) várakozás után, meg is jött... csak a hátsó. Első ugyanis az égvilágon nincs. Így ahhoz képest, hogy 2 hetet és 'olcsópénzt szántam rá, lett belőle 3 hónap és 'jósokpénz..., "kényszermegoldásként" előre Miche agy megy, megdobva a költségvetést és a minőséget. Ha jövőhétre nem sikerül befejezni, akkor kíííszen leszek... 2009 Magyarország, keletivégek...

...Gege kezdett bemelegedni, így jó tempóban haladtunk tovább. Az első frissítőnél kicsit sokat maradtunk így keményen megéreztük a hideget továbbindulásnál az esőben.Egy kis gurulás és máris a második frissítőnél voltunk. A terep váltakozóan vagy agyagos tapadós sár volt, amitől duplájára nőtt a külső átmérője, vagy a nyálkás csúszós sár. Természetesen a váltókba is beleette magát rendesen a trutyi. A hátsó jó öreg X-9esnek ugyan meg se kottyant, de az első LX-em keményen megküzdött váltásnál. Abba bele se merek gondolni mekkora szívás lett volna a duplára dagadó sáros kerekekkel V fékkel kínlódni, viszont a BB7-eseimnek meg se kottyant. A pálya kijelölés rövd távon profi volt, még tavalyról ugyan emlékeztem a végénél lévő vízlevezető árkokra, de ezeket is profin jelzőtábla jelezte. Az utolsó pár kilóméteren előtört belőlem a downhilles és Gegét hátrahagyva nekilódultam (összetelóssal könnyű). Iszonyat sokat előzgetve értem el a célterületet (nagyon sokan nem merték nekiengedni ebben a trutyós környezetben a gépüket) bár így is hátba kapott egy két profi a középtávról. Ilyen terepen nem mertem 40-45km/h-nál többel nekiereszteni, de ezek a fiúk simán előzgettek 50 körüli sebességgel. A célterületnél kiszakad belőlem egy "na neeeee", mivel az egész területet trutyós, vendégmarasztaló sár borította.

A fülemből is sár csurgott:

Az 'uccsó méterekkel is megküzdve "robbantam" be a célba. Mivel a szerelésem megakadályozta a szarráfagyást (az csak a bringamosónál következett be, majd a hidegvizes zuhanynál) egész jó állapotban voltam, attól eltekintve, hogy a fülemből is sár csorgott. Védőszemüveg nélkül pedig, kontaktlencsés lévén, halál lett volna az egész pálya. Összeségében nagyon élveztem az egészet és remélem Gegét is sikerült megfertőzni, bár a végén a szarrá lehülést kihagytam volna...

csak beértünk:


Elvileg kék:

Hát hol is kezdjem...baljós árnyak, na nem star wars őrület tört elő belőlem, hanem a szilvásmarci előtt egy nappal Miskolc egének képét idéztem fel. Esni fog bazzeg! Akkor még halvány remény volt, hogy mégsem, de a másnap reggeli eső minden kétséget eloszlatott: itt dagonya lesz vazze! Na nem mintha nem mozognék otthonosan a sáros, vaddisznós közegben, lévén magam is elég nagy disznó vagyok, de Gegének jobb körülményt is el tudtam volna képzelni élete első maratonjához. Az  úton odafele nyilalt belém a felismerés, hogy sárvédőt otthon hagytam, de ekkor már a "ki nem szarja le fíling" járt át. Megérkezés után rapidban készülődés, majd beállás a rajtterületre és már lőtték is el a mezőnyt. Mint már megszokhattuk a rajt itt se az a kirobbanó bringások százait jelentette, hanem jó kis szokásos tötymörgést, mivel az összes indulót egybe lőtték el. Ilyenkor belegondolok, hogy a végén állóknak vajon mikor jön el az a tejjelmézzel folyó kánaán, amikor azt a 10 percet is jóváírják a végső elszámolásnál, amíg át tudnak haladni a rajtvonalon... na nem mintha ez az én estemben ez számított volna, hiszen kísértem. Rajtvonal letudva, jöhet a szokásos emelkedő. Nem kapkodtuk el, főleg mivel Gegének ez volt az első és hát a 100 kilóját (190 valahány cm-hez), még ha izom is, nem volt semmi felcipelni a hegyre. Ekkor már gyanusan sokan jöttek szembe teljesen ép gépekkel, ami nem jelentett semmi jót az elkövetkező szakaszokra nézve. Elhagytunk egy-két tesco bike-ot is, amik látán mindig feltámad bennem a tisztelet, hogy vazze ilyen géppel végigmenni nem semmi. Igaz az egyik ilyen gép mellett a hátsóváltóval a kezében guggolt egy srác és valahogy istennek se akart a leszakadt váltó visszaragadni a helyére.... hát na... ott már a "mukoggy" se segített. A betonút végén ott várt ránk a szokásos szivatós emelkedő és mivel nem tekertem halálra magam, nekivágtam feltekerni. Mondjuk fura volt, hogy rajtam kívűl a vége mezőnyben senki se próbálta meg... bár belegondolva elég szarul és csúszósan festett így esőben. Simán el is jutottam a feléig, ahol bevártam Gegét és együtt indultunk tovább...

Gyorsan az előző post után benyomok egy linkajánlót. A cím szerintem önmagáért beszél:

http://chicksandbikes.blogspot.com/

  Olyan, mint Rita japóban:-DDDD

Hát jó régen nem írtam, főleg azért, mert nem volt időm. Időközben beindult a Trophy Project is, ami egy MZ ES 250-es beszerzéséről és felújításáról szól, lehet indítok is neki egy külön blogot, dokumentálni az eseményeket, meg hát a céges elfoglaltságok. Krumpli felújítása meg a várakozás állapotában leledzik, vagyis hosszas herce-hurca után beszereztem a vuelta felniket, most a novatec pálya agyakra várok (persze csúszik ez is)... addig meg inztézem a trophy dolgait (átíratás, műszaki, eredetiségvizsgálat) és készülgetek amennyire csak tudok a Szilvásváradi Maratonra. Ynga nem jön, így állandó fotós hiányában, idén kimaradnak a képek, hacsak Rita nem vállalja fel ezt a szerepet.

Szóval és tettel, ha kell kiegészítő és jó akkor itt keresd, némelyik nálunk is megkapható, némelyik nem... de ezt már megszoktuk! Lessed meg a katalógust is mert jó! Van magyar fordítás is, de online nem találtam, persze nekem megvan, Pestről szerezte nekem Bali... az meg hogy a fordítás hogyan készült itt! 

http://www.knog.com.au/

design, lámpa, miegymás:

Ezt lampiont meg speciel a hercehurca.hu-n megkapod.

Ismét linkajánló nagybub és a hvg.hu jóvoltából: Nagyítás - Így készülnek a Csepel kerékpárok

Pár kép ízelítőnek:

képek by hvg.hu

A cím mindent elárul, a link meg itt: http://cyclinginfo.co.uk/blog/timetrials/classic-time-trial-photos/. Pár kedvcsináló meg itt: 

 

 

75%-ban elkészült jelentem alásan és menetképes! Igaz Krumpli I. alkatrészeit jócskán felhasználtam, de sikerült menetképes állapotba hoznom Kolompér II.-t... hiányzik még ugyan a váz festése (még matt fekete, a piros minták ezután következnek) és a kerekek is megújulnak jövő héten. Persze megint jöttek a gondok: 36-os vuelta airline 4-es felni pirosban nincs, de 32-es van... de mi a lószart kezdjek vele a 36-os hátsóagyhoz?! De sebaj, van fekete... aztán az sem lett... hej -hej... nehéz az élet itt, Debrecenben! Mindenesetre a tegnapi 4 órás bontás-szerelés kombó után örömködve próbáltam ki Krumpli II.-t.

A reakciók:

1.: Tök fasza ez a piros pedál.
2.: Tök fasza ez a piros nyereg.

Hát igen a fekete alapszín mellett a pirosra ragadnak a szemek. Fényképek majd lesznek, ha lesz időm!