Végre egy kisebb csoda, a debreceni kerékpárlopások történetében és első vendégposztunk is egyben, mivel maga a szerencsés tulaj, Nitr-O osztja meg velünk azt, hogy talált hozzá az ellopott bringája. Előzmények itt és itt!
Pyxi hazatér, avagy egy lopott bringa kalandos élete és visszatérése a szerető gazdihoz
Pyxike (Leánykori nevén Magellan Pyxis Team) egy 2002-es selymes narancssárga-fehér- fekete szőrű, 18”-as marmagasságú monti vázra épített városi bringa. Még 2007-ben vettem használtan egy Ceglédi sráctól adásvételi szerződés nélkül (Első hiba, erre figyeljetek!). Közel egy évig hajtottam hegyen és versenyeken, majd miután felfedeztem egy repedést a vázon, egy évre a garázs falára került. 2009 őszén az akkori városim váza eltört, gyorsan új rohangálós gépre volt szükségem, ezért az otthon fekvő alkatrészekből összedobtam a Pyxist.
Ezt követően újabb egy évig állta a kátyúk ostromát, majd a sors külföldre szólított, úgyhogy ismét parkoló pályára állt. 2010 januárjában jöttem haza látogatóba, amikor is Zoli barátom beköltözött Debrecenbe és kölcsön adtam a kerót, hogy ne álljon feleslegesen a garázsban és ő is tudjon mivel mászkálni a városban.
A krach 2010 március 31-én ütött be, amikor Zoli fáradtan elfelejtette lelakatolni a gépet és szimplán beállította a Jégcsarnok előtti tárolóba. Épp egy szervizelt bringát tolt ki próbakörre, amikor látta, hogy szart vág az eke, a Pyxis nem volt a helyén. Rögtön rohant a biztonsági őrhöz és visszanézve a kamerák felvételeit látszott, hogy egy familiárisan túlpigmentált srác alig 5 perccel korábban csapott le a szabad prédára.
Elég faramuci helyzet volt, mert a vázszámot nem tudtam (Második hibám.), ráadásul a kölcsönadást sem papíroztuk le, igaz, a rendőrség ezen nem problémázott. A lopást követően Zoli rögtön feljelentést tett a rendőrségen. Ha hasonló helyzetbe kerülnétek, a rendőröknek minél több pontos információval szolgáljatok! A következő dolgokat egy papírra mindenképp írjátok fel: bringa márkája, típusa, színe, lehetőleg fénykép a legutóbbi konfigurációról, valamint a teljes vázszám.
Eközben Toni a kamerán profilból látható enyves kezű füstifecskét próbálta azonosítani a környékbeliekkel. Pár srác biztosra mondta, hogy felismertek egy közelben lakó suhancot a fotón, Zoli ezen a nyomon próbált elindulni, hogy a bringát forró nyomon megtalálja, míg szét nem kapják alkatrészeire, vagy igényesen át nem festik gumistól a bringát leértékelt diszperzittel. Ez nem járt sikerrel, úgyhogy temettük a bringát. Hazatérésem után Zolival összedobtunk egy másik városi gépet, amit ezúton is köszönök.
Az ezt követő egy évben nem volt semmi fejlemény, majd a lopás évfordulója előtt közel 2 héttel nagyobb csoda történt, mint a Neveletlen hercegnő 2 részében együtt sem.
2011.március 22-én Zoli kicsit késve érkezett a Jégcsarnokhoz, ahol az előtérben már egy ismerős bringa várta. Azt gondolta, hogy a rendőrök hozták vissza, de mint kiderült, egy srác szerette volna beállíttatni a fékeket és a váltót (8-as karhoz 7-es sort raktak a barbárok…). Zoli elkezdett szöszmötölni a bringán, miközben próbált engem elérni telefonon. Ha már az nem lenne a világ szerencséje, hogy a bringát abba a boltba viszik szervizeltetni, ahonnan ellopták, ezt tetézte az a két járőr, akik a keró után nem sokkal érkeztek a boltba. Nem Zoli hívta őket, a szokásos gyalogkörüket teljesítették a Tócóskertben, akik már máskor is gyakran betértek a Jégcsarnokba.
A két fakabáttól, - akikre mellesleg egy rossz szavunk nem lehet, maximálisan korrektek voltak- megkérdezte, hogy mi a teendő akkor, hogy ha épp egy lopott biciklit szervizel és azt történetesen tőle lovasították meg. Mivel egy éve már megtette a feljelentést, így rögtön intézkedtek, felvették Zoli és Zsolt (a tulaj) adatait, hívták a nyomozókat, valamint közben Zoli engem is utolért telefonon és 10 percen belül a boltban voltam.
A felsőcsövön megcsillanó fényben láttam a bringára jellemző két horpadást, rögtön felismertem, hogy az én bringám az. Vagyis a váz biztosan, de jó pár alkatrész kicserélődött az elmúlt egy évben. Vázszám, számla, adásvételi és egyéb bizonyítékok híján hazarohantam a netbookomért és a papírokért, amit Zoli kapott anno miután megtette a feljelentést.
A jegyzőkönyv és egyéb papírok alapján nem lehetett egyértelműen bizonyítani, hogy EZ a bicikli AZ a bicikli, ezért is vittem a netbookom, amin egy halom fénykép volt a Pyxisről, köztük egy sáros vázszám-töredékkel, amit még az előző tulaj küldött miután felvettem vele a kapcsolatot a lopás után. Ezzel és 1-2 közeli fényképpel szálltam harcba az igazamért, ahol egyértelműen látszottak a festékleverődések és karcolások. Ezt követően Zsolt megmutatta a netes hirdetést, ahol a bringát árulták, így érthető volt a nyugodtsága és az, ahogy a helyzetet kezelte.
12 óra előtt megérkeztek az ügyben kompetens nyomozók, akik egy közel 140 bringát érintő lopássorozaton dolgoznak épp. Pár szóban összegeztük az eddig történteket, majd Zsolttal átmentek a sráchoz, akitől két napja elhozta a kerómat. Engem beküldtek a Buda Ézsaiás utcai kapitányságra, majd ott felvették a vallomásom. A rendszerük lassúsága miatt közel három órát töltöttem a rendőrség impozáns épületében, ami elég volt arra, hogy találkozzak Zsolttal és a másik két tulajjal, akiknél a Pyxis az elmúlt esztendőben megfordult.
Az első tulaj meglepő módon egy, a kamera felvételein lévőre kísértetiesen hasonlító sráctól szerezte a kétkerekűt, akit a nyomozók már névről hangos nevetéssel fogadtak régi ismerősként. Még gyorsan megírták a hivatalos papírt a lefoglalásról és az visszaszolgáltatásról, majd mi mehettünk haza, ők pedig a gyanúsítotthoz.
Röviden a tapasztalataim az esetből:
• Dokumentáljátok a bringátok állapotát (fénykép, vázszám, szín, márka, típus, lehetőleg számla, vagy adásvételi)
• Mindig lakatoljatok! (Lehetőleg U-lakattal a vázat és legalább egy kereket valami masszív oszlophoz.
• Ha mégis megtörténne az,amit senki sem szeretne, rögtön tegyetek feljelentést a rendőrségen.
• Reménykedjetek. :-D
, Ildi papájának az éjszaka közepén szolgáltatott erővágóért, és mindenkinek a segítségért, meg hogy ott voltatok velem. Nevezetesen Zorán, Kutya, Cinti, Anna, Csontos Picsa, Ildi, Ákos, Balázs, Máté, Dürgő, Sanyi, és végül, de nem utolsó sorban CSipisz, akinek sztem egy feltöltőkártyával jövök, annyit telefonált nekem, közben meg adta az instrukciókat. Remélem nem hagytam ki senkit!
