Több napos túrázáshoz nem árt hálózsákot vinni, még akkor is, ha a szállásunk nem sátorban, hanem pl. vendégházban van. Egyrészt nem tuti, hogy van ágynemű, másrészt, nem tuti, hogy belefeküdnél abba az ágyneműben, ami éppen van. Eddig erre a célra egy óccó sportsdirec-es terméket használtam, ami meglepően könnyű volt, de már a tartózsákjára is rá volt írva a használatkor ajánlott évszak: SUMMER.

Kutakodtam a neten, keresgéltem és addig-addig sompolyogtam amíg ráakadtam a Hannah (cseh márka, ha jól tudom)  Biker II X1 hálózsákra. Picire összehajthatóság ideális bringához és reménykedtem, hogy nem véletlenül szerepel a termék nevében a Biker szó.    

Na nézzük... azt írja, hogy méret:195cm, súly: 900 gramm, az összecsomagolt hálózsák mérete: 16 × 30 cm.

A valóság: súly: 1010 gramm, a méret stimmel, tényleg belefér egy 195cm-es ember, az összecsomagolt méret is hozza a leírásban megadottat. Sose legyen rosszabb gyári leírás. A hőmérséklet tartomány elvileg: 9/5/-9 (komfort/limit/extrém) szóval egy 3 évszakos, elég kompakt cucc. 

Ideális ajándék (ööö pl. karácsonyra...) bringásoknak bár az ára mountex-nél 16 ropi, de ha éppen kapható a mall.hu-nál, akkor 9000-ből megúszhatjuk.

Kassa után, ahol kaptunk hideget-meleget, de főleg az előbbit, újra felmerült az igény egy fotokromatikus lencsés szemüvegre. Mivel kontaktlencsét használok, így a szemüveg nekem védelmi vonalként funkcionál, viszont lencsét vagy szemüveget cserélgetni a hirtelen változó fényviszonyoknál nem mindig lehetséges. Genetikailag túl tág pupillám viszont sikít a napszemüvegért kicsit erősebb fényben, így a csak víztiszta lencse használata se megoldás számomra (Hűűű ezt visszaolvasva, rádöbbentem, hogy de sok bajom van és nem mellékesen, mennyire meg tudom ideológizálni PH-s szemüveg beszerzését).

Mivel itt a keleti végeken nem vagyunk annyira eleresztve anyagiakkal, így valami ár-érték arányban elfogadható megoldás után néztem és ekkor jött képbe az akciós (-20% - kösz Gyöngy kerékpár) BBB Select PH, amit egészségkártya terhére szereztem be. Bevallom, sose vettem volna meg, ha az imádott napszemüvegem, az Arctica S-173B-m fotokromatikus lenne. Az Arctica-hoz képest a BBB sokkal sportosabb, "bringásabb", csak úgy utcára, nem igazán hordanám, viszont bringán igazán jól funkcionál.

Az összes Select modellnél cserélhető szinte minden, a szivárvány minden színére (ha mélyen belenyúlsz a zsebedbe.) A Select PH modell fekete kerettel és fehér szárborítással érkezik és természetesen egyetlen, cserélhető lencsével. A lencsére nincs panasz, teszi a dolgát, 85%-17%-os fényáteresztést tesz lehetővé, így ideális ingázó társam a "téli" napokon, amikor napfényben érkezés után, néha már vaksötétben megyek haza. A szélvédelem kiváló és stabilan ül a fejemen. Persze ezek csak az első benyomások és a puding próbája az evés, így amint lesznek hosszútávú tapasztalatok, rögtön "papírra" vetem őket, hehehehe.

"Hatalmas" visszatéresem a "versenyzés" világába (újra elindulok pár mtb maratonon, a futottak még kategóriában), hozta magával az igényt, hogy ismét be kéne szereznem valami alap, montis versenyzésre alkalmas pipellőt. Imádott Specialized Sport MTB cipőmre visszagondolva, valami hasonlót kerestem, mert nem akartam egy vagyont költeni rá (na ja, vidéki fizu... bár sose értettem, miért kell szerencsétlen vidéket ezzel is büntetni).

Speci kilőve, mivel a dübörgő gazdaságunknak köszönhetően egy 10-essel lett kövérebb az ára és éppen kezdtem feladni  (már pofátlan ajánlattal is bepróbálkoztam Levinél a Giro-jára), amikor Neon bagázs jóvoltából képbe jött a cseh Force márka.

Force.... mitök?! Mi ez és meg lehet e enni?! Tök ismeretlen (bár ez akkor már nem teljesen volt igaz). Sebaj az ára 20EFt körül, Gabinak köszönhetően, felpróbálási lehetőség is megoldott volt (köszönet érte) és már büszke tulajdonosa is voltam egy Force Free-nek fluo verzióban.  

A cipőhöz az spd nem, de a "kapaszkodó" stopli tartozék, így azt be is csavartam a hozzá való kis célszerszámmal (ami viszont, szintén tartozék). Vasárnap, mivel a meteorológia jó időt ígért, ezért beterveztünk egy kisebb túrát (~30km), ami jó alkalomnak tűnt, hogy kipróbáljam a pipellőt (persze végig szitáló köd és pocsék idő volt, süppedős homokkal). 

Az első benyomások: meglepően kényelmes volt és "csak" a tépőzárakkal is stabilan illeszkedett a lábamra (elég széles lábfejem van, állandó kínlódás megfelelő cipőt találni). Terepen a cipő tapadásával se volt gond, jól kapaszkodott, viszont a sík felületű járólapon meglepően csúszkált (otthon majdnem dobtam benne egy hátast). A szellőzés is megoldott, sőt elkelt a kamásli is, ebben a párás hideg időben. Első blikkre egy ár-érték arányban, számomra tökéletes cipő, ami hobbi versenyzésre ideális. Hosszútávú tapasztalatok természetesen majd később....

Ezzel kicsit nagyon el vagyok csúszva, igyekszem most behozni a lemaradást és a késésért cserébe nem egy, hanem kettő cikk is lesz- de erről majd később.

Szóval ott kezdődött a történet, hogy pár új dolgot amihez még nem volt szerencsém, ki akartam próbálni, 27,5-es kerékméret, dropper post,… Ugyanakkor a „régi” 26-os Stereo is nagyon hozzám nőtt az elől-hátul 140 mm rúgóúttal, XT hajtással-váltással-fékekkel és nem kicsit fájó szívvel váltam meg tőle, mindenképpen valami ehhez hasonló bringát képzeltem el magamnak a továbbiakban is.

Volt dilemma a lehetséges utódok kapcsán (Canyon Spectral AL, Radon Slide, Rose Granite Chief,…) de végül a két ötletnek a kombinálásából a Cube 2015-ös átdolgozott Stereo szériájának egyik modellje jött össze, a Cube Stereo 140 HPA 27,5 azaz megvolt a hőn áhított 140-es rúgóúttal rendelkező 27,5-es kerekeken guruló, dropper post-os, (majdnem) XT hajtással-váltással-fékekkel bíró masina. :)

Az első versenyek megmutatták a "Cápa" (hai) gyengeségeit, vagyis az én balf@szságomat (ugyanis én építettem).  Ami rögtön kibukott, az a rossz tekerési pozíció. A nyerget is hátra kellett tolni és a kormány is túl rövid volt egy fullmerev géphez. A stucni hosszával ugyan lehetett volna játszani, de mivel a nyereg már így is koppig hátra volt tolva, és a vacsiúj stucnit sajnáltam (khm khm... drága lett) volna lecserélni, így inkább a nyeregcsövet cseréltem egy hátra hajlított darabra (óccóbb vótt és nem cípet, a'la ebay).

A markolatom is a végét járta , így beruháztam egy ESI Chunky-ra, ami a maga egyszerűségében nem véletlenül van nemzetközileg is hype-olva és hála égnek, nem egy ökör ára.

A kormány is ment a levesbe és helyette jött egy szélesebb, hajlított verzió, így az 580 mm-es helyett lett egy 640-es. Erdőbénye viszont megmutatta, hogy egy köves talajon még ez is kevés, így, kapaszkodj meg (én is azt fogom tenni a kormányba), egy 720-as lett a vége. Atinak és Tominak köszönhetően nem is akármilyen, hanem egy Answer Gentleman's Collection Flannel darabja (720-ra visszavágva, barbár módon), csak hogy menjen a kesztyűmhöz.

Mennyire vált be? Hát kb. semennyire, olyan rázkódást kapott a bringa (persze köszönhetően a merev villának), hogy egyszerűen fellazult a kormánycsapágy (persze lehet a stucni se volt kellően meghúzva, tasli nekem). A poén, hogy hiába próbáltam később meghúzni, annyira nem tudtam, hogy ne cuppanjon ki a "befeszülőizé" a villaszárból.... hát igen, ezt is inkább egy karbon villanyakba találták ki, nem egy full merev, mtb gép, alu villanyakába. Szóval ez ment a "valamikor, talán majd felhasználom" dobozba, a villanyakba meg egy jó öreg csillaganya. 

Amikor már azt hiszed, hogy az összes kispórolt cuccot cserélted/beszerezted a Frisco-ra, még mindig meg tud lepni... persze, ha nem téped, használod mindennap, télen-nyáron, túrákon, munkába járni, akkor az alap cuccokkal is egész jól elmegy.

A kis dög (mert különben imádom) gyárilag 1,5-ös Kenda Kwest papucsokon gurul... a max, amit beletolhatsz ebbe a külsőbe 100psi (6,89 bar)! Bármennyire is rühellem a Kenda cuccokat, a Kwest elég jól használható, de mint minden külső, egy idő után megadta magát. Jött helyette egy Schwalbe Kojak. 

Fotó részlet: Árendás Robi

Bevallom sose néztem a felniszalagot, hogy milyen állapotban van, csak toltam bele a 4,5-5 bar-t... egy nap melóhelyen leraktam, mire kijöttem tök lapos volt a hátsó. Áhááá szarom le slime-os a belső, majd az tömíti! Átforgattam, elő a pumpát, adjad neki. Hallom, hogy próbál tömíteni a zöld trutyi, de csak prüszköl. Nincs mese komolyabb a baj, belső csere!

Lekínlódom a gummát (közben törtem az egyik BBB gumileszedőmet, mert a Kojak igen ragaszkodó típus) és látom, hogy olyan szabályos lyuk tátong a belsőn, mintha lyukasztóval ütötték volna ki.... és akkor leesett... a felniszalag... megnézem, persze, hogy az... a filléres, gyárilag szerelt cucc nem bírta, de nem is erre a nyomásra tervezték. Pffff...  Jóóó, szigetelőszalaggal 3szor körbeteker, BBB High-pressure felniszalag megvesz, beszerel és most boldog (halkan megjegyzem, hogy a törhetetlen Topeak gumileszedőt is sikerült kinyírnom közben, de legalább megcseréltem a gummákat, hogy egyenletesen kopjanak).

Elhiszem, hogy amikor kiadták a Frisco-t nem sok 20-as kerekű rohangált ilyen gumákkal, de ha már eleve 100psi-t bíró gummával szerelik, akkor illene egy ehhez való felniszalagot belerakni....

A kesztyű... eddigi legjobb mtb kesztyűm egy Answer (Team?) kesztyű volt, tök fekete, fehér Answer logóval. Ezután én is felültem a divatirányzatra és jött Northwave Skeleton, amit szintén szerettem. Van most egy Giro Xen-em, ami egy nagy rakás fos és lett egy Answer Plaid-em, amire azt hittem, hogy Magyarországon soha a büdös életben nem fogják forgalmazni, mert túl "trendbontó" és az importőr azt fogja rá mondani, hogy inkább forgalmazok hagyományos színvilágú kesztyűt, mert az a tuti, azt biztos megveszik, nem kockáztatok. Szerencsére nem így lett! 

Maga a kesztyű, persze hozza a megszokott, pöpec answer minőséget (elárulom élőben még jobban néz ki), ráadásul, ha ez a skót kockás minta nem illik hozzád és inkább az angol úriember fazont kedveled, van Tweed verzió is:

Mivel utcára is simán fel lehet venni, átmeneti "commuter" kesztyűnek is teljesen jó, már, aki  hozzá van szokva ez "egészéves" binyózáshoz (aki nem, annak tuti fázni fog benne a keze). De ahogy a leírás is írja "yet breathable enough for epic summer rides".... 

Nem tudom jártatok-e már úgy, hogy a lánc már csak azért sem akarta megadni magát és engedni a bontó erejének. Én ma este először igen és végső elkeseredésemben "a franc ott eszi meg" alapon egy kicsit nagyobb erőkarral (60 cm-es régi acélkormány, berohadt alkatrészeknél szoktam használni) próbáltam növelni az esélyeimet, a következő eredménnyel:

Az a része a bontónak, amit tekerni kell, nemes egyszerűséggel elgörbült... nem baj, ezt már akkor is kiszedem, nem adjuk fel!

A következő pofont akkor kaptam, amikor az a rész amit fogtam, kiszakadt a bontóból menetestül, úgy ahogy kell.

Itt sült el végképp az agyam, az acélkormányt a földre letámasztva, egy nem kicsi (kurva nagy) csőfogóval ráfogva a bontó testére sikerült végül azt az egy szemet kicserélnem egy patentszemre... nem kis káromkodás volt itt csütörtök este...

De komolyan, láttatok már ilyet?

Cserébe legalább felkerült a 10-es patentszem, ill. felapplikáltam a házilag barkácsolt láncfeszítőmet is:

Már csak egy kérdés maradt, éspedig az, hogy miféle bringára. Lesz majd itt a közeljövőben erről egy bővebb cikk is, azt hiszem mára elég volt a "szerelésből". :)