Igazából el vagyok maradva ezzel a post-tal, mivel már tavaly elkezdődött az átalakítás, hiszen egy tavalyi garázskisöprés után, sikerült eladnom annyi cuccot, hogy beruháztam egy első szériás Csepel Royal AL vázra, viszonylag jó áron. Mivel 32-es gummát használok, a debreceni útviszonyokhoz igazodva, így örömmel konstatáltam, hogy ebben a vázban több sárférő hely maradt és végre a hátsó fékhíd sincs elfúrva, mint a háromcsillagos acélban. Átpakoltam mindent, amit tudtam a régi vázról, beleértve a az acél villát is. Igaz gondolkodtam egy új villában, de ez bevált és a felmerülő lehetőségeknél a 32-es külső nem tuti, hogy működött volna, nem mellékesen szeretem ezt a régimódi, ívesen hajlított formát.
Amin mindenképpen változtatni akartam, az télre egy kisebb lánctányér és valami tartós és vastagabb bandázs. Így lett 42-es lánctányér előre és egy Lizard Skins DSP 3.2-es bandázs. Ez utóbbi nem olcsó mulatság, de amikor elcsaptak és a 3-4 méter repülés után földet érő bringa ezen landolt, szinte alig látszott meg rajta, ami azért sok mindent elmond róla. Kapott még, a csúszópapucs miatt, egy könnyen lekapható sárvédőt, ami passzol a 32-es gummához, és voalá kész is volt Krumpli IV.
A csepel géppark, mosás után...
Na igen... tudom a Royal AL vázat igazán nem erre szánták, de nagyívben leszarom, mert nekem iszonyat bejött városi rohangálásra és országúti túrázgatásra és nem mellékesen munkába járásra. Utólag kapott egy bagaboo vázvédőt is, nehogy leüssem a vázat lakatolás közben (ezt majd megteszik helyettem a kollégák, nyáron, amikor dugig van a tároló) és egy platform-spd (Wellgo W-43) pedált, hogy hosszabb túrákon lehessen spd-t is használni.
A szokásos helyén, melóban
