Aki olvasta a Atran Velo Cargo Lite-ról szóló posztot, az tudja, hogy a hozzá vett AVS ("click and fix") rendszerű "kosár" rendelését kicsit elb@sztam, ugyanis nem a megfelelő irányban illeszkedő kosárt rendeltem hozzá. Ez nem lenne nagy probléma, de időközben az is kiderült, hogy bár a kosár iszonyatosan dizájnos, de a kisebb dolgok egyszerűen kiesnek belőle és egy zártabb doboz szerű cucc sokkal használhatóbb lenne bevásárlásnál. 

Lehet kapni ugyan egy Carry névre hallgató gyári dobozt, ami AVS rendszerű, viszont nem kompatibilis a Cargo Lite csomagtartóval (az alsó "lábai" beleérnének és túlságosan eltartanák, így nem tudna felcuppani rá):

Már azon gondolkodtam, hogy piacos bringák mintájára gyorskötözővel felaplikálok rá egy fasza kis málnás rekeszt, ezzel tisztelegve azon kisnyugdíjasok előtt, akik járni már nem, de 20 kiló, a kiskertben megtermelt zöldséggel, szinusz hullámban kerékpároznak el a piacra. Hess....

Ami jó egy ilyen AVS rendszerű cuccban, hogy maga az AVS adaptert le lehet kapni az aljáról és át lehet pakolni másra is, vagy ha kicsit "mókolsz" , akkor szinte bármire. Szóval megszületett a koncepció: kell egy láda és némi fúrás faragás után felrakni rá az adaptert.

Némi mérés után és a gazdabolt láda választékát átgusztálva sikerült találni egy méretben megfelelőt: "Összecsukható Ipari Láda Fedéllel 400X300X220" néven futott és szerintem a neve mindent elmond:

Ha már az ember full-ba nyomja a  #maradjotthon-t és trendi akar lenni, akkor alap, hogy tol egy post-ot "Karantén napló" címmel és mivel eléggé kiült rajtam a bringamegvonás, gondoltam kitalálok valami itthoni projektet hozzá.

Célba is vettem Krumplit, a mindenes SS-em. A tervem az volt vele, hogy a sportosabb ülés poziját eltolom picit a kényelmesebb felé, amit valószínűleg a megfáradt csontjaim is értékelni fognak. Mindez abból a felismerésből jött, hogy bármennyire is törtem a fejem, baromira nem emlékeztem mikor fogtam utoljára alsó fogásban Krumplin a koskormányt. Mivel minimum büdzséből akartam megoldani (igazán egy buznyákot sem akartam rászánni), így az új kormánynak, a montiról leszedett Answer-t szemeltem ki az Exotic (carboncycles) stucnijával együtt.

Azt már az elején láttam, hogy kormányt vágni kell, de egye fene... egyszer élünk, mi baj lehet. Percízen, papíron megterveztem, hogy mennyit vágjak ahhoz, hogy az ESI markolat és a Csepel Lumber fékkarok éppen felmenjenek rá, de emellett mégis, a lehető legkeskenyebb legyen, pont ideálisan a városi autókerülgetéshez.... khm khm vagyis egy tökéletes világban így történt volna. A valóság persze teljesen más: szemmértékre, jó lesz az alapon vágtam és sutty... már kész is volt. Úúúú bazz... elfér a markolat és a fékkar?! Hát itt, ennél a pontnál azt kell mondjam iszonyat mákom volt: "íppenhogy".

Lehet maximalista vagyok a bringáim terén, de hangérzékeny mindenképpen. Kurvára rühellem, ha valami nyöszög, cicceg, ciripel, nyiszog a bringámon, de ezt már kifejtettem párszor. Ez az oka, hogy egyszerűen gyűlölöm az egysebességes racsnikat.

Na nem zsigerből, hanem tapasztalatból... régen sokat használtam, de sose tudtam megérteni, hogy a picsába lehet, ilyen változó minőségben gyártani ezt a szart. Volt ami kitartott 1 évig, volt ami 1 hétig se... Nem számított, hogy Dicta vagy Shimano, SA. Persze vannak kivételek pl. a White Industries racsnijai arany áron, amik pont ezért, nekem sose volt opció. 

De hogy a picsába került elő ez a racsni téma? Úgy, hogy, ha van egy track (pálya) vázad és nem vonz a fixie-s divathullám (ahogy engem sem), akkor általában single speed-nek építed meg (már, ha a vázon van egyáltalán fékfelfogatási lehetőség). Mivel a legtöbb pályaváz papucs távolsága 120mm (a csúszó papucsok közé ilyen tengelytávra optimalizált agyakat tudsz begyömöszölni), így a pályaagy + egysebis racsni kombó a legegyszerűbb és a legolcsóbb választás. 

Milyen jó lenne, ha létezne 120mm-es tengelytávval, kazettás agy, single speed-ekhez. Akkor nem kéne szarozni a racsnival, ha elkopik a fog elég lenne csak a hátsó lánckereket lecserélni.  Nos a jó hír, hogy gyárilag létezik ilyen huncutság, de ha bárki rákeres a témára, rögtön rádöbben, hogy ezek a kazettás agyak, arany áron kapahatóak (már, ha talász ilyet). Aki viszont nem akarja megduplázni a bringája árát, annak marad a kazettás BMX agy, ezek ugyan 110mm-esek, de a legtöbben szabvány tengely van, így pofon egyszerű kicserélni egy hosszabbra és pár hézagolóval már meg is van a kívánt 120mm.

Krumpliba (Ő az ingázós gépem, jelenleg egy első szériás Csepel RoyAL alu vázzal) egy SA S2 agyváltó lett beszerelve (120mm), amit bár imádok, baromi nehéz (920g). Az első pár hónapban, amíg hozzá nem szoktam, rendszeresen fel is ütöttem, így állandó társam volt a defektjavító szett. (Egyébként nem akarok lebeszélni róla senkit, mert ha megszokod, baromi jó móka, ahogy hátra tekeréssel vált az ember. Városban ideális, ha letisztult gépet akarsz építeni, de mégis szükséged van egy lazább és egy combosabb fokozatra.)  

Na de visszatérve az eredeti témához, már tavaly elhatároztam, hogy visszatérek sima single speed üzemmódba,  de megtartva az agyváltós kereket. Mivel "racsnizni" nem akartam, ezért szép lassan beszereztem egy régi Shimano DX bmx agyat (ebay-en még fellelhető), plusz egy hozzávaló hosszabb tengelyt (kösz Soma). Bezúztam a Gyöngybe a cuccokat, a srácok meg összerakták a kereket, ügyelve a láncvonalra. Most újra "egysebis" vagyok, egyenlőre keresgélem az ideális áttételt (44-15-tel nyomulok jelenleg) és közben röhögök magamon, amikor hátratekeréssel akarok feljebb váltani egy combosabb fokozatra.

Igazából el vagyok maradva ezzel a post-tal, mivel már tavaly elkezdődött az átalakítás, hiszen egy tavalyi garázskisöprés után, sikerült eladnom annyi cuccot, hogy beruháztam egy első szériás Csepel Royal AL vázra, viszonylag jó áron. Mivel 32-es gummát használok, a debreceni útviszonyokhoz igazodva, így örömmel konstatáltam, hogy ebben a vázban több sárférő hely maradt és végre a hátsó fékhíd sincs elfúrva, mint a háromcsillagos acélban. Átpakoltam mindent, amit tudtam a régi vázról, beleértve a az acél villát is. Igaz gondolkodtam egy új villában, de ez bevált és a felmerülő lehetőségeknél a 32-es külső nem tuti, hogy működött volna, nem mellékesen szeretem ezt a régimódi, ívesen hajlított formát.

Amin mindenképpen változtatni akartam, az télre egy kisebb lánctányér és valami tartós és vastagabb bandázs. Így lett 42-es lánctányér előre és egy Lizard Skins DSP 3.2-es bandázs. Ez utóbbi nem olcsó mulatság, de amikor elcsaptak és a 3-4 méter repülés után földet érő bringa ezen landolt, szinte alig látszott meg rajta, ami azért sok mindent elmond róla. Kapott még, a csúszópapucs miatt, egy könnyen lekapható sárvédőt, ami passzol a 32-es gummához, és voalá kész is volt Krumpli IV.

A csepel géppark, mosás után...

Na igen... tudom a Royal AL vázat igazán nem erre szánták, de nagyívben leszarom, mert nekem iszonyat bejött városi rohangálásra és országúti túrázgatásra és nem mellékesen munkába járásra. Utólag kapott egy bagaboo vázvédőt is, nehogy leüssem a vázat lakatolás közben (ezt majd megteszik helyettem a kollégák, nyáron, amikor dugig van a tároló) és egy platform-spd (Wellgo W-43) pedált, hogy hosszabb túrákon lehessen spd-t is használni.

  A szokásos helyén, melóban

Olcsó húsnak híg a leve alapon a Miche lánc szarrá nyúlt 3 hónap alatt, vagyis senkinek nem ajánlom... KMC K710-est raktam fel, remélem ez tovább bírja. Főleg azért mert aug. 20-án vár rám egy kékestetői "csúcstámadás" Gyöngyösről, Krumplival (42-16, vagy megdöglök és 48-16), vagyis rendesen meg lesz kínozva.

Ha Krumpli kosaras lenne, akkor pont úgy nézne ki, mint az A.N.T. kosaras cangája:

"Dzáááá" az a fékkar megoldás nagyon zsivány! Érdemes szétnézni az A.N.T. honalpján.

A "mágikus" láncfeszítő. Patkányon (Szacsa SS-ére) akartam egyet a régi váltóból, de annyira ramaty állapotban volt, hogy feladtam. Sehogy sem tudtam úgy pozicionálni, hogy ne ugorjon meg a racsni, így maradt a klasszikus feszítő nélküli felállás.

De végre elkészült, bár mondani fogom Szacsmónak, hogy egy újrabovdenezés és négy új fékpofa azért ráférne. Krumplin viszont meg akartam oldani a láncfeszítést, mert kibaszottul untam már az utánaállítgatást. Beszereztem a Bajnok szervizből egy Spyral egygörgős láncfeszítőt (kösz Matej). Felraktam, próba, a racsnira nem fekszik fel eléggé a lánc ahhoz, hogy ne ugorjon meg. Ugrott a mocsok... de sebaj ebből is tanultam. A váltópapucson, sajnos nem volt olyan állás, ahol a rugófeszítőt előbbre tudtam volna rakni. Elő a vasfűrészt, ha nincs, csinálok! Csináltam, feszít, nem ugrik. Láncmérettel elszaroztam kicsit, így előrébb került a tengely, de már nem volt türelmem tovább szórakozni vele. Ilyen lett, lehet fikázni a kommentekben (hehehehe):

A láncfeszítő szép fehér, de mire végeztem kész mocsok volt, a lánccal együtt letisztogattam és a bringákat is lemostam.

Ja még múltkor felraktam Krumplira két eredeti camping kerékprizmát... wehehehe, szerintem nagyon pöpec.