Egy kicsit megcsúszott írás, amit úgy 2019 ben, vagyis 2 éve hordtam össze az akkor új speci rönkugróról. Végül is a bicaj nem olyan régi, az idei modellek nem sokban különböznek tőle, és főleg nem is nagyon kaphatóak a c19 miatt, meg a Suez canal drift miatt, meg ki tudja még mi miatt, éppen mikor miféle nemzetközi katasztrófa a soros kifogás. Előre bocs a brutális képekért, haldokló telefon időszakát éltem. Úgy 2 évig.

2019, ápr.21 et mutat tehát a DeLorean kronométere egy darabig, aztán zutty, vissza a konklúzióhoz.

Végre tavasz van!
Ez itt a skandináv régióban kb úgy néz ki, hogy az emberek mint a hüllők megszállnak minden kőfelületet, és csak úgy tobzódnak a napon. A jelenet valahogy így fest:

fotó: pixar. (volt már ilyen képaláírás ezen a blogon valaha?)

Ha az első, már plusz celziuszos és napos hétvége után nem rákvörös a fejed, nem is vagy svéd. Persze utána hetekig mindenki szipog, nyöszörög, meg köhög, meg betegszabin van, de mindegy. 
Katyussal már hónapokkal ezelőtt összeszegeltük az idei tesztflottát, de egyelőre nem volt olyan veszett jó idő, hogy rendesen biciklizni lehessen. Én már voltam pár nedvesebb tekerésen a bringával, de az első rövidben tekerés napja most jött el.
Noha én is specit hajtok (azóta már nem csak.:D ), nem vagyok egy fanboy. A fullyaik pl nem igazán jöttek be különösebben (na nem mintha átkozottul rosszak lennének) de mivel én világ életemben feszesebb karakterisztikájú rugózó elemekkel jártam, amit egy speci még lockouttal se tud, egyszerűen sosem jöttünk össze. Persze az ideje mindennek eljön, talán egyszer ennek is.


Ez a taliga egy ST azaz short travel darab, azaz 120 milliméterrel gazdálkodik hátul, 130-cal elöl. Nekem ez már simán enduro kategória a nagy bumburnyák 29 collos ballonos kerekekkel.
Az első új speciket kicsomagolva egyből szemet szúrt az asszimetrikus első háromszög (így jár, aki nem olvassa az újdonságos hírlevelet) ami nem csak egy féloldalon elhagyott tartóelemet takar, hanem egy kissé csibészesen balra csapott rugóstagot is. A tag 3 kompresszió fokozatot tud mint már kb kötelező, balra full nyitott, középen trail-elkerülendő a feleslegesen sok mocorgást, de még fenntartva a fully érzetet-jobbra zárt, ami a legtöbb specinél amivel mentem inkább egy alig nyitott állást jelent-mintha egy 50 kilóval nehezebb ember bicójával mennél. Nincs seprűnyélszilárdságú lockout, és valljuk be, kicsit hülyén is éreznénk magunkat tőle ha lenne.

A gyártó szerint ezzel a megoldással nőtt a vázmerevség, hát oké, elhiszem. Nekem tetszik, de nekem a lefty is tetszik, meg úgy általában az, ha egy bicón valami asszimetrikus.


Az első tekerésen még bejáratós volt a bicó és én is a téli kocsikázós lustaságkúra után, meg a taposópedál használatára is most vettem rá magamat, az erdőben is volt egy kis hó jégfoltokkal, volt bucskázás, hajtókar leverés, minden. Sietősen konstatáltam hogy vagy a libikóka intenzitású felfüggesztés miatt, vagy az én bendzsaságom okán de valahogy sehogy sem akar ez a platformpedálozás menni anélkül hogy szétverném a hajtókart a köveken meg gyökereken. A manapság divatos "szlekk" a fejcsőszög (66.3) terén is egy kicsit soknak érződött, pedig mentem már jó pár újabb geometriájú bicajjal, de valahogy elmaradt az összehang.

Turn down for what!? Az a lyuk ott volt korábban is, csak gondoltam megnézem megvan e még. (megvolt)

 A következő hétvégén egy groupride keretében azért már megyegetett a dolog, volt pár szárazabb northshore amiken jól jött a flatpedál, igaziból remek bicajozás lett a vége.
A hátsó felfüggesztést ott is hagytam középső álláson, így kicsivel több kompresszióval már jól kijöttünk. A hajtókar kapott, de ez van, minek ment oda.
Aztááán jött az ötlet, hogy ma kilopunk két bicót Katyussal mielőtt esetleg bárki kibérelné őket, és miután olvastam egy stumpy cikket Zsocitól, (aki egy nagyon fasza tesztet írt a Bikemagra bár végig reméltem, hogy valami Hofi-sat betol.) amiben felfigyeltem a taggal variálható geometriáról elejtett szösszenetére, gondoltam rápróbálok. Amúgy benne van a felhasználói kézikönyvben is kb 6 nyelven, de egy vacak kép nem volt hozzá, olvasni meg nem szoktam az ilyeneket. Nem mellesleg az idei okosító kurzuson is elmaradt, bezzeg a vado-ról és a Levo-ról mindent is tudok már. Na mindegy.

Kép: specialized. (túl tiszta hogy igaz legyen.)

Véégülis, egy kicsit kevesebb slack-kel és magasabb középpel lehet tökjó lenne az egész.... Aztán az 5 perces tuning után egy másik bicóra ültem rá!
Á, dehogy. De a fejcsőszög 66.7 re változott, a középcsapágy pár millimétert emelkedett (talán ötöt) a nyeregvázcsőszög is megmeredekült kicsivel, és érezhetően változtattunk pár dolgon ezekkel. Még variáltam kicsit a nyomással, összedobtam Katyusét is, aztán irány az erdő!
Leért itt-ott, de ott kb bármi leért volna. Jól kanyarodott, nem lett idegbeteg, de nem is dülöngélt. A trail mód a tagon még mindig kellett, de mint mondtam, a jelenlegi beállíításokkal ez a váz trailben is jóval érzékenyebb mint a korábbi bicóim. Szóval varázslás nem történt, de ez a FlipChip (ez a fancy neve a kis basznak amit átpakolászol a tagon) dolog némi placebó hatással megfejelve mérsékelte a problémáimat, meg valószínűleg kezdtem hozzászokni is a sok újdonsághoz. (dropper, platformpedál, egyméteres kormányos bohócbicikli egyszerre ebben a korban? Még ma sem tudom követni.)
A villa nem egy csúcs darab, könnyen megindul de könnyen le is csapom ha valahonnan le kő ugrani, vagy odatekerem a kompressziót és lassú mint egy zsiráf. (a zsiráf asszem nem gyors.) a két véglet közötti átmenet nem az erőssége ennek a patronnak.
A következő az lesz, hogy leülök egy marék tokennel, és kitalálom mennyit tegyek a tagba, meg a villába.
(kettő lett a vége a villába, meg egy citromsárga a tagba ha jól rémlik)
Egy FACT egy megrögzött hatertől: A karbon egy szuper vázanyag.
Csak gondoltam leírom már, mert biza mostanra ért el a bizalmam erre a szintre. Mondjuk ehhez hozzájárul egy komoly kíváncsiságból elkövetett váz kettévágás is, de nem mennék ennyire előre. (ahahahaha, azóta volt már egy csomó vázvágás. meg villavágás, meg úgy szívesen vágok ketté-többfelé bármit. :D)


A SWAT nem egy új dolog a specinél, eddig hasznát nem láttam, de egy pótbelsővel, imbusszal és pumpával kevesebb a mezzsebben már csak jó lehet, nem?
Az odút fedő szerkezet jól tart, nem zörög, a hozzá adott neoprén szütyők megakadályozzák az alsócsőben való összevissza csörömpölést is.
Fékek: A bicajon az amerikai nagy S fékei vannak, esetünkben Guide-ok. A Sram nem a kedvencem, de számszerűsítve azért a shimanoval többet dolgozom, szóval nem kiemelkedően rossz fék. 
 Először eléggé ordibálós-nem fogós volt, meg is lepett, elvégre ez egy kicsi code, 4 dugattyú, gyerekpizza tárcsaméret stb. Vélhetően a hideggel nem volt jóban vagy csak időre volt szüksége, mert mostanra remek muzsikus vált belőle. A váltás Sram Nx, ami ugyan nem egy Gx, de azért megbízhatóan váltogat. 

A swat tool szériatartozék, ha nem találnád, a tag elülső felfogatási pontja alatt keresd. Egy teljes értékű multitoolról van szó amúgy, amivel minden hergelhető, még egy scott fejcsapágya is, csak aztán el ne felejtsd meghúzni a stucni csavarokat, mert két évig hallgathatod a párodtól, hogy meg akartad ölni egy multitoollal.

Date: 2021 június, a kései verdikt

Mire volt jó ez a bicikli? (mert azóta lement a tesztidőszak és a jelenlegi gazdája legalább lemossa mielőtt fotózza.Nem törtük össze, de azért kapott, főleg a kollégámtól aki kb mindenhol talál egy drop-ot (errefelé azért ez nem nehéz, de leugrálni őket meg vicces néha.)
Nekem kb mindenre. A rugózási karakterisztika megszokható, és azért tokenekkel eléggé variálhatónak bizonyult. Miután a flatpedált megszoktam, nem volt annyira gond a karleütés sem. Átbunnyztam vele 40 centit, annak ellenére hogy hosszúnak éreztem (mint kiderült fullyból én inkább a 27.5 méretre vagyok vevő)
A stumpykról egy srác aki szintén birtokol egyet csak úgy nyilatkozott mozgás terén hogy "guggol mint Dwayne Johnson egy legday-en". Ez így van kitalálva, aki ezt szereti, az nem szereti azt. Nagyobb (1méter+) dropoknál amúgy kellemesebb vele a landolás, pláne laposra.
A guide-ok jó fékeknek bizonyultak, igazából kicsit a kedvenceim is lettek. Persze van aki utálja az avidot, mer csakashimano. Szerelőként csak azt mondom, hogy az alkatrészek is olyanok kicsit mint az emberek, van ami az alapanyag miatt rossz, van aminél gyártás alatt ment valami félre, van ami simán csak elromlott. A sravid fékek legalább újraépítéssel nevelhetők, míg egy shimanonál max fékbetétet vagy komplett kart, munkahengert cserélhetsz egy kb ugyanolyanra. ami ha szerencséd lesz nem folyik, vagy nem reped random szét a dugattyúja. És műhelystratégiai szempontból sem mindegy melyikből tárazol be-egy shimano fékkar vagy munkahenger árából kijön jó pár felújítószett avidhoz, plusz ugyebár az utóbbi nagyobb tételben gyártható egységnyi idő alatt.

 
Az Nx váltás nem rossz, de egy ekkora ugrásokkal megrakott sorhoz kell a multi shift, vagyis a könnyebb irányban egy karlenyomással több váltás lehetősége. Kicsit hülyén éreztem magam amikor kiderült, hogy a gyárilag szerelt kar egyesével vált fel is, le is. Jön egy kis bumszli, és a hüvelykujjam máris kificamodik a sok nyomkodástól.
A gyári váltókar szerencsére elég hamar megadta magát, (letérdeltük onnan) így az upgrade instant megoldotta a gondot. Későbbi modelleken már 5 klikkes karokat láttam, lehet ez csak egy early access bicó volt. 
Végül is nekem ez a jószág, és a vele átéltek érlelték meg a gondolatot egy saját, kicsit bumszlibb és agresszívabb bicaj beszerzésére. Főnyeremény, parkozni, ugrálgatni talán jobb lehet mint trailre.