Emlékeztek még a Zefal SHIELD R30-as post-ra? Ha nem, akkor katt a linkre, mert minden hasznos tudás ott van dokumentálva az R30-as sárvédőről, többek között az is, hogy kapásból készítheted a szopóálarcot felrakáskor. Sőt, ha ez nem lenne elég akkor ajánlom még ezt is, ahol szintén vekengek egy sort a negatívumokról.

Mindezek ezek után, ember nem gondolná, hogy valaha is közelébe megyek egy ilyen sárvédőnek, pedig de! "De miééééért, te szerencsétlen?! " - jöhet a jogos kérdés, amire válasz nagyon egyszerű: (nem, nem az, hogy imádom a szopórollert) már annyi tapasztalatom van ezzel a típussal, hogy pikk-pakk használhatóvá tudom tenni a cuccost.

A sárvédőpálca és a sárvédő rögzítési pontjait pikk-pakk szétkapom és betoldok egy kis belső darabot, hogy ne csúszkáljon jobbra-balra az egész. A hátsó sárvédőnél a féktest alá kerülő, használhatatlan rögzítési megoldás helyett a sárvédőt megfúrva, odahúzom egy gyorskötözővel a fék alá és az első sárvédőt is rutinosan vágom meg a villa előtt és fúrom meg két ponton, hogy szintén gyorskötözővel oda tudjam rögzíteni a villához. Az eredmény pedig tadáááám:  

2 év használat és szívás megmutatta mit, hogyan kell úgy átalakítani úgy, hogy jól használható legyen a rendszer, Így már rutinosan nyúlhattam hozzá, majd pattintottam fel Ritty gépére. A végeredmény pedig egy egész jól a kerékre simuló, nem túl hangsúlyos rendszer, ami nem ront annyit a látványom, mint a legtöbb sárvédő a felszerelés után.

Mivel Pinky se vitrinbringának épült, így most már elmondhatja magáról, hogy egy teljes értékű munkábajárós gép lett.

Lehet maximalista vagyok a bringáim terén, de hangérzékeny mindenképpen. Kurvára rühellem, ha valami nyöszög, cicceg, ciripel, nyiszog a bringámon, de ezt már kifejtettem párszor. Ez az oka, hogy egyszerűen gyűlölöm az egysebességes racsnikat.

Na nem zsigerből, hanem tapasztalatból... régen sokat használtam, de sose tudtam megérteni, hogy a picsába lehet, ilyen változó minőségben gyártani ezt a szart. Volt ami kitartott 1 évig, volt ami 1 hétig se... Nem számított, hogy Dicta vagy Shimano, SA. Persze vannak kivételek pl. a White Industries racsnijai arany áron, amik pont ezért, nekem sose volt opció. 

De hogy a picsába került elő ez a racsni téma? Úgy, hogy, ha van egy track (pálya) vázad és nem vonz a fixie-s divathullám (ahogy engem sem), akkor általában single speed-nek építed meg (már, ha a vázon van egyáltalán fékfelfogatási lehetőség). Mivel a legtöbb pályaváz papucs távolsága 120mm (a csúszó papucsok közé ilyen tengelytávra optimalizált agyakat tudsz begyömöszölni), így a pályaagy + egysebis racsni kombó a legegyszerűbb és a legolcsóbb választás. 

Milyen jó lenne, ha létezne 120mm-es tengelytávval, kazettás agy, single speed-ekhez. Akkor nem kéne szarozni a racsnival, ha elkopik a fog elég lenne csak a hátsó lánckereket lecserélni.  Nos a jó hír, hogy gyárilag létezik ilyen huncutság, de ha bárki rákeres a témára, rögtön rádöbben, hogy ezek a kazettás agyak, arany áron kapahatóak (már, ha talász ilyet). Aki viszont nem akarja megduplázni a bringája árát, annak marad a kazettás BMX agy, ezek ugyan 110mm-esek, de a legtöbben szabvány tengely van, így pofon egyszerű kicserélni egy hosszabbra és pár hézagolóval már meg is van a kívánt 120mm.

Krumpliba (Ő az ingázós gépem, jelenleg egy első szériás Csepel RoyAL alu vázzal) egy SA S2 agyváltó lett beszerelve (120mm), amit bár imádok, baromi nehéz (920g). Az első pár hónapban, amíg hozzá nem szoktam, rendszeresen fel is ütöttem, így állandó társam volt a defektjavító szett. (Egyébként nem akarok lebeszélni róla senkit, mert ha megszokod, baromi jó móka, ahogy hátra tekeréssel vált az ember. Városban ideális, ha letisztult gépet akarsz építeni, de mégis szükséged van egy lazább és egy combosabb fokozatra.)  

Na de visszatérve az eredeti témához, már tavaly elhatároztam, hogy visszatérek sima single speed üzemmódba,  de megtartva az agyváltós kereket. Mivel "racsnizni" nem akartam, ezért szép lassan beszereztem egy régi Shimano DX bmx agyat (ebay-en még fellelhető), plusz egy hozzávaló hosszabb tengelyt (kösz Soma). Bezúztam a Gyöngybe a cuccokat, a srácok meg összerakták a kereket, ügyelve a láncvonalra. Most újra "egysebis" vagyok, egyenlőre keresgélem az ideális áttételt (44-15-tel nyomulok jelenleg) és közben röhögök magamon, amikor hátratekeréssel akarok feljebb váltani egy combosabb fokozatra.