Az aluminium halott.
Legalább is minden kereskedő aki jól bemagolta az anyagot ezt állítja. A karbon az új aluminium, ebből készül a versenyautó és az űrhajó. Mindenki autóversenyző és űrhajós akart lenni gyerekkorában. Én még most is űrhajós akarok lenni basszus!
Könnyű, erős, jól néz ki, jól hangzik a neve (jobban mint a titán, ezt kapd ki, Thanos) és egyáltalán, te magad is szénalapú létforma vagy!
Lehet rugózni azon hogy kinek miért jobb a karbon, tény hogy baromi sok előnye van. Lehet sorolni azt is, miért nem jó, kezdve a láthatatlan szerkezeti károsodások egészségre ártalmas mivoltával és a nagy brandek kínai bevásárlókörútjával (lásd FSA, Ritchey...) és folytatva a sort mondjuk a méregdrágán, vagy épp semmilyen módon újrahasznosíthatósággal.
De az igazság az hogy felesleges ezeket sorolni, van aki szereti, van aki nem.
Sajna az utóbbi években szinte kizárólag az általam bunkónak titulált aluvázakkal hozott össze a sors ami a merevvázakat illeti, egy-két kivétellel, pl a korábban már megtesztrájdolt Scale. vagy a Superfly. Többnyire elmondható, hogy az alu eltűnt a hobbi versenyző palettáról. Marad a mezei kategória aminek jellemzője a 2es vagy nagyobb falvastagság, baszomnagy és nehéz papucsok, ratyi ötvözetek és a 2 kiló körül toporzékoló tömeg. Magyarán a tipikus 15 kilós huszonkilences meg trekking. Meg a montenbájk a gyereknek.
Én pl nem szeretem a karbont.
Talán mert régimódi muki vagyok. Azt hiszem a dizájnnal van főleg bajom, mert ormótlanul nagy felületű, gyerekjáték szinten agyonkerekített vázak dívnak a szövegkiemelő valamennyi színében. Anno ezért idegenkedtem az alutól is kicsit, persze hol voltak azok a vázak méretben a mai karbonokhoz képest.
Vékonydongájú vázakon nőttem fel, ezek tetszenek. A mai napig megállítanak jártamban-keltemben a régi cromo vázak, bár nem bánom hogy nem kell 26 mereven ülnöm ha nem akarok. Persze egy karbon lufi tud még akár 3000%kal merevebb is lenni, de nem hiszem hogy a lusta 72 (ha nem épp 75) kilómnak annyira átütő ereje lenne.
Jó ideje érik a gondolat egy új bicó kapcsán, igazából meg is volt a lista mit várok el tőle, és mi az amit nagyon nem szeretnék. Sajna a fent taglalt ízlésbeli dolgaimat nem sok minden szolgálta ki, hiába hagy hidegen sok minden, ami jobban szokta aggasztani az embereket, pl a fokozatok száma, váltórendszer gyártója, stb. Acélt nyilván nem akarok, ha plusz fél-egy kiló realságra vágyom, felteszek egy kulacstartót.
Nem vágyom a legfrissebb sokforgáspontos virtuálisan mégtökéletesebben mozgó fullyra sem, mert lusta vagyok karbantartani. meg venni bele a tagokat. Meg a csapágyakat. Kivinném a sárba, és nem akarom atomokra szedni utána.
Na szóval parkolt a projekt, aztán valaki kibontott egy doboz Chiselt. Hm. Wtf. Ja igen, az új okos aluváz amit kihozott a speci az allez országúti után. Fasza ez a fejcső. Van egy kis enduros beütése, lapos a szög, de a villa offset miatt nem tankhajóként fordul. De jó lesz cserélgetni a rejtett bowdenezést, főleg ha beszakítják. Nebazz, kb nincs felsőcsöve, nézd már, de kurva vékony, hülyék ezek?
Milyen színekben van? Mattfekete? Az ott vajon piros vagy narancs? Szar ez a katalóguskép. Red-et ír, akkor csak piros. Jövőhéten akciós? Rendelj egy M-est.
Jófej módon megkaptam még azon a héten a jövőheti áron. Egyből strippel kezdtünk. Első váltás le, külön pluszpont hogy a direkt mount konzol levehető, így nem marad egy mocsadék alukocka a vázon bokát darabolni. wide-narrow fel, nyereg csere (gondolni kell a jövőre), tubelessre konvertálás, markolatból egy kényelmesebb, pedál kuka.
Stucni lejjebb.
A váz kiváló tuningalap, igazából ezért vettem meg a comp kivitelt. Sosem voltam megvehető egy egy menőbb alkatrésszel, mondhatni ismerem az igényeimet és a korlátaimat. És bár EZ AZ ELSŐ EGYBEN, ÚJAN MEGVETT MONTIM! eszem ágában nincs békén hagyni.
Kormányszár méglejjebb.
A váz építése során használt forradalmi innováció neve d'aluisio, vagy DSW. A lényege hogy a klasszikus cső a csőhöz történő hegesztés helyett a fő csövek a találkozási pontok kritikus részein speciálisan kialakított felülettel (papucsok, fejcső, középcsapágyház) találkoznak. Így gyakorlatilag megszűnnek azok a stresszpontok, amik a vázak fáradásos töréséhez vezettek. Azért a hegesztéstechnológia is fejlődött jó sokat az elmúlt évek alatt, konkrétan aluminiumötvözetek terén is volt egy-két áttörés. Meg gondolom felszabadult néhány ötvözet-szabvány.
Az első ride mindig élmény, most is az volt. Remekül gyorsul, iszonyat megy, a viselkedése meghazudtolja a kerékméretét.
Kormányszár slammelve, nincs lejjebb.
Még összeszokóban vagyunk, együtt járunk melózni, ami itt kb 5 kilométernyi singletrailt jelent az erdőben gyökerekkel és sziklákkal, szóval eseménydúsan telnek a mézesheteink.
A villa butácska, de ez kifejezetten lényegtelen, ugyanis beállítom egyszer a majdnem semmitől a túlsó végletnél pont elégig a visszautat, aztán max rácsukom a lockot, de amúgy azt se. Nem kell nekem remote, meg 2 féle kompresszióállítás 10 centi úthoz. Ahogyan a villa, a váz is boost szabványt követ, tehát 110/148. Elöl elvileg 2.8 ig jók vagyunk, hátul fingom nincs, majd elválik ha a szükség úgy hozza.
A két fék Shimano mt500 (deore) és 160 as tárcsákat harapdálnak a munkahengerek. Igazából jobban fognak mint a formulák a Giantemen, de ez főleg a formuláim hibája. A fékerő eddig elég volt mindenhová, bár nem vagyok amúgy sem az a nagy fékező alkat. Egy 180 as karika lehet felugrik előre később.
A hajtás merev, keskeny, és jó nehéz. Cserébe nem egy nívós tétel az alkatrészlistán, ami húzza magával a többit. Egy csere még ott is várat magára, hogy lecsapjunk pár grammot. Amúgy direktbe fogadja a sram egytányéros rendszeréhez való lánckerekeket.
Hálistennek a specinél leesett a tantusz és beletekertek egy menetmetszőt is a középcsapiba, így nem kell a preccsfittel szarakodnia a szerencsétlen szerelőnek mert "cicereg"....
Hátul egy XT váltó terelgeti a láncot a 11/36 os soron. Ez az első, 34 es lánckerekemhez talán kicsit erős, de a 30as olyan kicsinek tűnt. A sor egy bak nélküli valami darab, szóval itt is figyel pár tartalék gramm ami majd repülhet, tök jó hogy rám bízták, akarok-e kopóalkatrészen olcsósítani. Így még meg-megörülhetek majd egy-egy ledobott koloncnak cserekor.
Tavaly írtam, majd kukáztam egy cikket arról, milyen nehéz eladni egy montit manapság, mert annyi féle van, illetve ha ismerjük a módját, és főleg magunk is hajtjuk őket mennyire egyszerű dolgunk van, mert annyi féle van. Az akkori példában szerepelt egy ismerősöm aki végül vett egy cx bicót, mert nem tudtak neki egy óra alatt eladni egy montit, csak mutogattak neki mindenfélét, hogy mi minden előkerült a kalapból amíg ő tetszhalott ex-maratonista montisként családot alapított. Totálisan analfabétának érezte magát.
Mi ez az utóbbi kb 5 mondat? a Chisel a legjobb értelemben vehető visszatérő bicaj. Több irányba fejleszthető, a váz egy remek platform, bír az összes valamirevaló szabvánnyal az elmúlt évek szartornádóját leszűrve. Rá lehet tenni (vagy rajtahagyni) egy első váltót, ami azért van ahol a mai napig nem árt. Átütős, ami mára gyakorlatilag alap, de semmi idióta gyorszárkaros baromság nincs rajta, ami miatt úgyse gyorsabb mint egy imbusszal, cserébe legalább le lehet törni.
Tud tubelesst alapból (2bliss szelepek és szalag included, a külső is ready) és tettek bele egy 720as kormányt. (Ne tudjátok meg hány 29 est kiadnak egy 640es pálcikával aminek ráadásul az ergonómiája is egy fos)
a bicó jellege azonban megmarad klasszikusnak az aluváz miatt is talán. Külön piros pont hogy a Rock Shox visszahozta a Judy nevet is. :D
