Régen vártam már ennyire MTB versenyt, mint a Riói Olimpiai Játékokon. Egyrészt, ugye volt magyar induló (jeee nagy volt Parti Andris, a technikai malőr ellenére, végigküzdötte és becsülettel helytállt és bejött a 24. helyen), másrészt kíváncsi voltam, mit fakít Sagan.

Magyar királyi csatorna előre beharangozta, hogy egyetlen magyarról se maradunk le, így az M4-re kapcsolva örömmel láttam, hogy tényleg közvetítik a MTB versenyt... vagyis a rajtot.... és kapcsolás a Ausztrália - Spanyolország kosárlabda meccsre. WTF?! Nem maradunk le egyetlen magyarról se...persze... de miért fontosabb a kosár meccs, mint a magyar érdekeltségű MTB verseny?! Sebaj lehet a másik királyin (M5) folytatják a közvetítést... hááát nem, ott már leszarják az olimpiát, hiszen van fontosabb: forduló van az NB1-ben(!!!). Szánalom. Na jó, akkor fel az M4 weboldalára, ahol online stream-elték a versenyt (legalább ez eszükbe jutott). Nézem párhuzamosan a TV-t is, hátha visszakapcsolnak és lássunk csodát, a végére megint odakapcsolnak.

Kezdek megenyhülni, legalább verseny végét láthatja mindenki... opp Nino Schurter begyújtja a rakétát és otthagyja Jaroslav Kulhavý-t, Parti nagyot küzd, Sagan feladta. Nino ráfordul az úccsó körére izgalom ezerrel... és elkapcsolnak.... Hát szerintem, ekkora anyázást is régen toltam (elnézést mindenkitől, kivéve a szerkesztőtől, aki ezt így kitalálta). Mit lehet erre mondani?!

Köszönjük M4, ülj le, egyes!

Mellékvonalként halkan megjegyzem, hogy aki nagyon figyelt, azt láthatta, hogy mindhárom spanyol montis, klasszikus kamionos (pornós) bajuszban tolta végig a versenyt... ez mekkora már!

Úristen, már lassan 10 éve, hogy a Kona kijött a Dr. Dew Files videó sorozattal. Érdemes végignézni ezeket a rövid videókat, mert egyrészt vicces, másrészt magas nosztalgia faktorral bírnak. Doug Lafavor-ral, alias Dr..Dew-val, egyébként itt a bikradar-on van egy jó kis interjú, ha esetleg nem tudnád kiről van szó és képbe akarod hozni magad.

Sikerült hétvégén egy gyors kis környékbeli túrát összehozni a cimborákkal és mivel a héten meg is érkezett az új alkatrész amit már egy ideje terveztem a bringára, fel is avattuk. Nem az eredetileg tervezett MRP Decapitator, hanem a Superstar Components által gyártott Brewster névre hallgató kis kütyü lett végül belőle, az első próba alanya pedig- ha már angol gyártóról van szó-, egy jó kis félbarna angol ale volt. Persze "az egész világ sörbontó", de akkor miért ne lehetne már pont a bringád az? :)

Van nekem egy Park Tool IB-3 multitool-om és az Őrségben bolyongva szükségem lett volna a láncbontó részére, de mivel sose használtam, így akkor döbbentem rá, hogy az enyémnek hiányzik a lánckinyomó szeme. 

Írtam hát, a Park Tool-nak, megkérdezve, hogyan lehetne ezt a részt működőképessé tenni. Kapható e külön szem, amivel pótolni lehet, vagy mondjak örökre búcsút ennek a funkciónak. A válasz még aznap megérkezett:

Good Morning,

Thank you for choosing our products. Sorry for the missing pin in the chain tool of your IB-3. We will send a replacement #786 Plunger/pin assembly to you at the address below in the mail this week.

Please add some grease to the threads and recycle the other plunger.

Thanks again,

Marc

Magyarul: Ők kérnek elnézést, hogy az enyémben hiányzik ez a rész és küldenek helyette másikat. Még egyszer megjegyezném: nem kértem tőlük cserealkatrészt. 

Rögtön elképzeltem, hogyan játszódott volna le ez egy magyar viszonteladónál. Beviszem a multiszerszámot...

- Csókolom ez itt hiányzik az enyémből.
- Biztos elhagytad, ezzel nem tudok mit kezdeni... jobban kellett volna vigyázni rá. 
- Cserélni lehet?
- A garancia erre nem vonatkozik.
- Nem baj, fizetnék érte.
- Meg tudjuk rendelni, de az kb. 2-3 hónap  és hatmillió űrdollár. Megrendeljük?
- Köszi, az egész tool nem került annyiba.

Végéhez közelít a 2016 os Mária úton végig terepkerékpározós hebrencskedés (via: Korcs) írásainak utólagos feldolgozásának publikálása. Aki még itt van, annak köszönöm a figyelmet, aki csak most csatlakozik be, az bátran olvasson vissza a post valamelyik linkjén, ígérem, a többi nap leírása jóval kisebb terjedelemmel bír mint ez a vér gyenge cliffhangerrel operáló befejezés...

A tegnap esti kis bónusz bicajozásnak hála ma együtt mentünk a többiekkel kb 10 kilométeren át. Van abban valami flash, hogy felvezetéssel, néhányad magaddal mész egy főúton. Nem critical mass andalgás,-topogás, hanem közlekedés céljából. 10km aszfalt után kimanővereztünk egy balos leszakadásra, és irány a jól bevált kavicsos dózer.

Statisztikailag is könnyebb, kb 40 kilométeres biciklizés, ezer alatti szinttel jutott mára. El is döntöttük hogy nem loholunk, megnézünk mindent ami utunkba kerül, ez főleg Marosvásárhelyre vonatkozott. Erősebb mászással kezdtünk, ahol mivel az utóbbi napok során érezni kezdtem a térdemet esténként, egy jó kis kímélős fokozatot tettem oda. A retro 3x9 ből erre is futja.:D

Reggel kikecmeregve az ágyból egy kis villa nekromancia után bekezdtük egy friss köves dózeren, ahol még kicsit kereste az utat néha a 3 barra fújt kerék. A road mezőny útvonalán néztünk rá a terepre, az előző napi eső miatt óvakodva a termőterületekre jellemző ragasztótól.

Indulás után húsz perccel egy erős mászás végén érkeztünk meg a falu fölé, ahol Setivel bicajoztunk egy nyugisat előző este.

Mára az volt a terv, hogy a Zilah.-Mákófalva távot letoljuk az aszfalton, mert várhatóan elázott az egész világ. Ez a képlet addig állt, amíg megláttuk a jelölést, na meg azt hogy remekül járható!