Hű baromi régen volt már saját poszt, de hát a szabadidő mostanában elég luxus volt nálunk. Azóta sajnos Csöpit el kellett passzolnom és nem azért, mert meguntam volna, hanem mert az árát beletoltam egy folding, avagy összecsukható bringába. Az ok igen egyszerű: egy sajnálatos eset miatt, igen sokszor kellett igénybe vennem a MÁV szolgáltatásait. 

A hozzá értők mondhatják, hogy jó-jó de Csöpi is 20 colos kerekű gép volt, amit ingyen lehet szállítani a vonaton. Ez igaz is, de és itt jön az első hasznos infó, bár ingyen szállítható, de InterCity vonatokon helyjegy köteles. Bár nulla forintodba kerül, de kérned kell egy nulla forintos helyjegyet, ha ilyenbringát akarsz szállítani IC-n. Ebből következik az, hogy ha nincs az IC-n  kerékpár szállításra kijelölt vagon, akkor pl. egy Csepel Frisco-t nem szállíthatsz, mert arra kötelező a bringa helyjegy. Ez alól valamennyire kivétel az összehajtható bringa, ami 20 colos vagy annál kisebb kerékkel rendelkezik, ha összecsukod és poggyászként viszed. Bár van egy két érdekesen ellentmondó rész a MÁV szabályozásban, de az összecsukott bringával nem szoktak kötözködni.

Az megint egy érdekes dolog újra megtapasztalni a MÁV-ot. Sajnos igazak a sajtó értesülései 8 vonatból 6 tuti késik és az a maradék 2 is késni fog, mert bevárja a késő csatlakozásokat. Én kb. 160km-t ingáztam 2 átszállással. Mindkét átszállás alsó hangon 45 perc várakozási időt is magába foglalt. ebből az egyik átszállást + várakozást + menetidőt váltottam ki bringával (kb. 8km-t) ami időben úgy 45 percet spóroltam. Az utazásaim alatt egyetlen egyszer sem érkeztem pontosan a legnagyobb késésem másfél óra volt (összesített menetidő úgy 4 óra körül van). A legnagyobb késénél jogosult voltam visszatérítésre, ami az adott szakasz jegyének 25%-a, de ezt se fizették ki, mivel 1000Ft alatti összeget a MÁV nem fizet ki, csak akkor, amikor összejön a "kötbérekből" halmozatilag a 1000Ft feletti összeg. Hmm.. ezzel a hozzáállással mi lenne, ha én se fizetnék az 1000Ft alatti jegyekre, csak akkor ha már meghaladta az 1000ft-ot az utazásaim összértéke. Szóval érdekes egy állat ez a MÁV.

A lényeg a lényeg beruháztam egy folding bringára,mégpedig egy számomra nem annyira ismeretlen SAVA brand (kell nekem követni a China Cycling youtube csatornát)  Victa 6.0-ás  modelljére. Persze először én is Tern - Dahon - Riese Müller - Brompton négyesben keresgéltem, de aztán szembe jött a SAVA, ami shimano cuccokkal, karbon vázzal (!!!) jóval áron alul, akciósan kapható volt az alzán, 3 év garanciával.

Ismét csodálatos napra ébredünk és ismét el lehet mondani, hogy az évek óta húzódó Debrecen - Nagyvárad kerékpárút egyetlen, el nem készült szakasza még mindig a Mikepércs - Sáránd közötti rész.

Volt ugyan 6 ajánlattevő a megvalósításra, de hát megint nem sikerült nyélbe ütni a bizniszt a Mikepércs Községi Önkormányzatnak.

Egyébként elég magára lett hagyva ez a nagyszabású projekt, mióta bedurrant a BUBA. Persze a mikepércsiekenek is van nagyobb gondja, hiszen a lakosság széleskörű tiltakozása ellenére is roham tempóban épül az akkumulátorgyár. A helyi vezetést meg azt kötheti le éppen, hogy hogyan magyarázza ki, hogy a fejük felett döntöttek odafentről a megkérdezésük nélkül.   

Abus Quin... Nem, ez nem egy Harley Quinn-es színekre festette bukósisak, vagy lakat az Abus-tól, hanem  egy bukóba épített szenzorokat tartalmazó kütyü, de lássuk mit ír mag az Abus erről a cuccról: 

"Az ABUS Quin bukósisakok Quin Sensorral, egy teljesen integrált multi-szenzoros chippel vannak felszerelve, amely a modern elvárásoknak megfelelő biztonsági feltételeket nyújt.... Az ABUS bukósisakjára szerelt Quin Sensor szabadalmaztatott eszköz. Szenzorokat tartalmaz, amelyek célja a kerékpáros ütközések  (balesetek) során általában fellépő erők mérése. Működése során megméri és értelmezi ezen erők egyedi jellemzőit. Miután a szenzor lehetséges ütközést észlelt, kommunikál az okostelefonjával, hogy annak adatkapcsolatát használva riasztást küldjön, és értesítse a megjelölt vészhelyzeti kontaktokat."

Vagyis egy olyan kütyü, ami a telefonodra telepített alkalmazás segítségével jelez egy általad megadott kontakt személynek, hogy hol vagy, ha buktál egy hatalmasat, vagy elütöttek. Na az ilyen kütyük, a tipikusan olyanok, amiket sose szeretnél, hogy használni kelljen, de ha mégis, akkor viszont életet menthet, főleg ha nagyrészt egyedül szoktál tekerni, ahogy én.

Az a zöld, kis integrált lapkára szerelt kütyü a Quin (kép: abus.com)

"A Quin Sensort úgy alakították ki, hogy segítséget nyújtson akkor, amikor leginkább szüksége van rá. Két különálló protokollal rendelkezik, amelyek segítséghívást indíthatnak okostelefonjáról. A kijelölt kontaktok így szükség esetén értesíthetik a sürgősségi ellátást. 

Ha a Quin Sensor olyan erőket észlel, amelyek esetlegesen segítséget igénylő balesetre utalnak: Automatikusan elindul a vészhelyzeti visszaszámlálás, az érzékelő LED-je pedig gyors ütemben, pirosan villog. Ha nem állítja le manuálisan, a visszaszámlálás lejártával értesítést küld a kijelölt vészhelyzeti kontakt(ok)nak.

Ha a Quin Sensor olyan erőket észlel, amelyek kisebb, a vészhelyzeti kontakt(ok) értesítését nem igénylő ütközésre utalhatnak: Az alkalmazás rögzíti az ütközést, így jobb rálátást nyújt a sisak állapotára, és segít megalapozottabb döntéseket hozni annak életciklusáról és cseréjéről."

Maga ez a kütyü önállóan is kapható és a Quin ready bukósisakokba lehet beletenni.

kép: abus.com

Ez főleg az újabb típusú Abus bukókra igaz, vagy már eleve ezzel szerelve vehetsz bukókat az Abus kínálatából. Egyébként jobban megéri, ha eleve ezzel veszed, mert így kb egy 10-essel dobja meg az árat, viszont önállóan a kütyüt dupla ennyiért, úgy egy 20-as körül tudod beszerezni.

Én egy Abus Aventor-ban használom és hála égnek még egyszer se jelzett be... és nagyon remélem, hogy ez így is marad. 

Hát már a legelején baszta a szemem a Csepel által a Frisco-ra rakott baromi széles BMX kormány, így szereztem rá egy kisebb emelésű keskenyebbet, de csak nem hozta azt az érzést, ami megvolt az eredeti Csöpiben. Valahogy úgy nézett ki az egész, mintha egy XXL-es bmx-en hasítottam volna. jó magasra kihúzott nyeregcsővel.

Aztán a tannus armour se váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Ugyan soha nem kapsz vele defektet, de cserébe olyan fos érzetet ad menet közben, mintha tök tömör kerekeken gurulnál. 

Így fogtam az egészet, lekaptam a gummákat és bármilyen fos agyváltós, dobfékes gépen belsőt cserélni, száműztem a tannus-t. A külső méret korlátozás ezzel megszűnt (20X1.75 a min a tannus miatt) és jöhetett rá valamivel haladósabb gumma, így kapott két Mitas Speedo LT-t. Hátul a 17T (17 fogas) lánckerék helyett kapott egy 14T-t, a BMX stucni  és kormány helyett pedig egy emelt stucnit és BLB kormány és tadááááááááám:

Úgy néz ki, ahogy egy Fisco-nak kell és nincs meg ránézésre se az XXL-es BMX hatás. Amúgy a gyári lánc is kukába került, miután kétszer is elszakadt, pedig annyira nem is volt megtépve.

Az egész úgy kezdődött, hogy a Gyöngyben volt egy alu Frisco a bejárat mellé kirakva és bár próbáltam magam lebeszélni róla, feltódultak bennem a szép emlékek, amit Csöpivel töltöttünk együtt. Az sem igazán segített lebeszélni magam abban, hogy nekem kell egy ilyen (megint), amikor Tamás kifejtette mennyire fasza lenne megépíteni dobfékesen, mivel a mai bringás dobfékek már tök jól fognak, az ős verziókhoz képest. Osztottam szorozgattam és hát hajrá, csapjunk bele, legyen megépítve az a dobfékes, alu vázas Frisco.  Az építést oda bíztam a srácokra, így arról nem lesz poszt. Én max. a színekbe szóltam bele (már ahol lehetett) és íme a megszületett végeredmény Csöpi 2 :

Ami cseréve lett: komplett kerékszett, nyereg, pedálok, fékkarok. Tervben van még egy keskenyebb bmx kormány, bár tudom most a széles kormányok a menők, bármennyire is nem praktikusak városban. A dobfék miatt kapott a külsőkbe egy tannus armour defektgátló "szivacs" izét, mivel az agyváltó és a dobfék bilincs "picit" bonyolultabbá tenné a belső cserét, szóval jobb megelőzni a defektet. Ahogy látható, hátul egy 3 sebességes, dobfékes agyváltó van, markolatváltóval. A kábelezés jelenleg gyorskötöző tartja, majd arra nézni kell valami jó megoldást, sajnos a 3M ragasztós kábelvezető itt nem működött.

Egyébként rakni kéne előre egy koskormányt és rögtön kész a mini gravel vagy valami hasonló, mint az Orange Velo Neutrino-ja:

Kép: bikepacking.com

Visszatérve Csöpire, elég stricis lett így piros felnivel, fekete küllőkkel és ezüst dobfékes agyakkal. Lavolom. Természetesen nagy-nagy köszönet ismét a Gyöngy kerékpárboltnak és az ott dolgozóknak, hogy összehozták ezt a projektet IS és vevők az ilyen agymenésekre.

Emlékszem milyen nehezen tértem át tubless-re, mivel baromira nem szeretem a mai napig se a tubless tejjel való szarozást.Eleve szar külsőt cserélni, mert simán trutyis lesz az ember ott is, ahol nem számítasz rá, ráadásul ezek trutyik hajlamosak olyan foltot hagyni a ruhádon, ami kb az életben nem jön ki. Persze baromi sok előnye is van, ezért manapság én is tubless "rendszert" használok a gravel gépemen.

Eddig az összes külső cseréjénél megúsztam a kompresszoros "rárobbantást", mivel elegendő volt a preszta szeleptűt kicsavarni , majd így megküldeni pumpával és lőn csoda, már ugrottis fel a felnire. A szemfülsebbek ha visszanézik a postokat észrvehették, hogy DT felnit és WTB gummákat használtam eddig, amikkel elégedett is voltam, egészen addig, amíg fel nem cuppantottam a WTB Exposure papucsokat.

A WTB-k után gondoltam ki kéne próbálni más márkát is, így utána érdeklődtem mit is lehet itthon kapni és persze megkérdeztem a lokál kedvenc bringa boltomban a Gyöngyben is, mit tudnak szerezni (halkan megjegyzem, hogy támogassátok a lokál bringaboltokat, azzal, hogy náluk IS vásároltok, ha megtehetitek, még ha netről ugyanaz a cucc egy ezressel olcsóbb is). Ugye, amikor keresgél az ember, akkor jön szembe a covid óta fenálló "az egy dolog, hogy mit szeretnél, de ezek elérhetőek"  effekt. Így jött képbe a Tufo Speedero, ami elfogadható időn belül beszerezhető volt. 

Megelpően gyorsan meg is érkezett a gumma (köszi Tomi) és már mentek is fel a felnire pikk-pakk, szeleptű ki, pumpa rá, aggyad neki. Öööööö semmi... kis szappanos víz a gumma peremére, meg a felnire, újabb próba, megint semmi. Sejtettem, hogy előbb-utóbb belefutok én is ebbe a helyzetbe, hogy a sima pumpa már nem lesz elég és kompresszor kell ide, így maradt kép opcióm. Irány a benzinkút, vagy irány após, akinek szintén van kompresszora. Vaaaaaaaaagy tudom, hogy kitől lehetne kölcsönkérni egy Schwalbe Tire Booster-t.

Fotó: schwalbe.com

Új bringás kütyü, amit még soshase próbáltam?!?! Nem volt kérdés, hogy a Tire Booster mellett tettem le a voksot. Egyébként ez a cucc pofon egyszerű konstrukció. Van egy nagynyomású tartály, amit bringa pumpával fel tudsz pumpálni 10 bár fölé is, majd ebből a tartályból be tudod küldeni nagyon gyorsan a levegőt a gummába a szelepen keresztül, így az, szinte rárobban a felnire. Ha nem lenne világos,akkor itt egy how-to videó is egyik kedvenc MTB celebemtől Jessica Strange-től:

Hozzáteszem nem egy rakétatudomány használni és baromi jól működik, úgyhogy a Tufo-k pikk pakk fent voltak. Persze a hátsó felnire szar forgásirányba tettem fel a gummát és ezt csak tej beinjektálása (de szép magyar szó) után vettem észre, így kénytelen leszek megfordítani, amit már előre utálok a trutyizás miatt.

A Tire Booset tette a dolgát rendesen, de ahogy láttam a netes értékelésket, ez volt várható, hiszem majdnem mindenhol 5 csillagot adnak neki. Ezek után eldöntöttem, hogy én is beszerzek egy ilyen cuccost, bár nem olcsó (20-30Eft között mozog az ára). de ha már tubeless, akkor már csináljuk jól, meg ugye egy újabb bringás kütyü lesz in da house, ami ugye mindig jó, hehehehe.

Emlékszem amikor megláttam az első cikkeket az USA-ban terjedő gravel lázról, rögtön az jutott eszembe, hogy úristen valami ilyesmiről beszélgettünk meg álmodoztunk Misivel. Aztán elért hozzánk is a gravel őrület, vettem is rögtön egy cyclocross gépet, hogy majd azt alakítgatom át gravel szerű valamivé (ennek pusztán anyagi okai voltak, mivel egy 105-tel szerelt cyclocross gép olcsóbb volt, mint egy tiagra-val szerelt gravel), ami többé kevésbé sikerült is. MAjd beszereztem egy tényleg gravel-t (bár amire rá  van írva, hogy gravel az árban másél-kétszeres szorzó). Bikepacking is valamennyire egybefonódott a gravel-lel, bár, aki kicsit járatosabb a témában, az tudja, hogy nem egy és ugyanaz, vagyis szinte bármilyen bringával nekiindulhatunk csomagosan a világba. Na de mégis... volr egy életérzés és mentél valamerre, vigyorogtál... nem kellett időintervallumokat menned, hanem tényleg élted a bringázást.

Aztán jöttek persze a versenyek, ahol először amatőrök, majd ezekhez csatlakozva visszavonult profik, félprofik indultak. Okés ez nekem annyira nem adta, de elfogadtam, hiszen itt is selfsupporting volt,aki szeret szenvedni, csinálja.

Emlékszem milyen jót kacagtam, amikor megláttam az első UCI matricás gravel-t, talán oda is kommenteltem valahova, hogy úgy kell ez, mint egy falat kenyér. Akkor még nem tudtam mit fog hozni a jövő, de reméletem, hogy a gravel megmarad annak, ami akkoriban volt, egy mindenki számára nyitott életérzés és kevésbé egy versenyforma... Aztán egyszercsak elérkeztünk a jelenbe, ahol az UCI lezavar egy Gravel VB-t, egy olyan pályán, ami itt-ott nyomokban gravel-t tartalmaz és a szponzorok és a hype miatt, a gravel versenyen eddig soha nem induló sztárokat pakol az első, kiemelt sorba, szembeköpve ezzel a saját gravel sorozatát. Well done UCI! 

Erre még hab a tortára a csak országúti profiknak, olaszban megrendezett gravel verseny (Serenissima Gravel)... hát így múlik el egy világ dicsősége... meg kell lovagolni, ami nagyon népszerű és be kell szedni annyi zsét, ammenyit lehet, mindenért IS. Azért hozzáteszem, hogy ez utóbbi versenyen csak gravel bringával lehetett indulni (jelentsen ez bármit, hiszen nincs egzakt szabvány rá), nem úgy, mint a vb-n. Így azért elég funny volt nézni, a sok profi alatt a csomgatrtószemes karbon villákat. De persze már várom azokat a gépeket, amiken csak 3 kifúrt aero lyuk lesz, száranként, menet nélkül, mert az UCI ezt határozza majd meg a gravel bringa szabványában: