funkció (jelen):

dizájn (múlt):

Bevallom nem nagyon csípem az ilyesfajta stílusú zenét (na jó őszintén, szerintem ez egy szar), de mivel ismerek pár Speci mániást, nekik küldeném szeretettel, höhöhöhö:

Igeeeeeeen, megint! Mentem melóba reggel és hirtelen valami szaggatott ütést érzek a hátsó kerék felől. Leugrottam és abban a pillanatban "bumm psssssssssssssssssssz"! A 3 hónapos Kenda gummából egy kb. 1cm-es hosszban eltűnt a futó felület, úgy 2-3mm szélesen. Persze ezt a 7 bar nyomás alatt lévő levegő, leszarva a belső falvastagságát, rögtön kihasználta és kirobbant egy kis nyomáskiegyenlítő partira. A poén, hogy nem is anyáztam, hanem vidáman toltam tovább a bringám ezt énekelgetve (és egy fagyis lányra gondolva).

9-kor rácsörögtem Tamásra, hogy milyen alternatíva van készleten a két Kenda helyett, ugyanis ránézve az elsőre, abból se sok jót néztem ki (fixisek, ha kell szóljatok, az elsőn van még mit szétskidelni... sőt SWalley-n tuti a leghosszabb csíkot húzod vele, mert úgy nyúlik, mint a friss takony).

Fekete Michelin Dynamic lett a vége, így Krumpli végérvényesen is kinőtt a divat színekből. Ami külön öröm volt az egészben, hogy egy kis infós fusiért ingyibe hozzámvágták! Óóóó jeeee!

Hagyományos váltás, hagyományos kinézet, de valami miatt iszonyat rápörögtem erre a gépre. Aki nem ismerné a céget, annak itt egy kis történelem, de ha lusta vagy elolvasni elárulhatom, ők se szarral gurigáznak, hiszen olyan neveknek készítettek vázakat, mint Fausto Coppi, Eddy Merckx, hogy csak kettőt említsek. Érdemes bepillantani a fixi, SS kínálatukba is, ugyanis határozottan elősegíti a nyáltermelését az embernek. Höhöhöhöhö.

Az Aktív sportközpont, vagy mifene szervezésében megvolt az első hosszabb próbaút  szombaton, a Vekeri tóhoz. Kicsit túlzónak éreztem a motoros felvezetést és félpályás lezárásokat, mert ezzel is kb. azt az érzetet keltjük az autósokban, hogy ezek a köcsög bringások miatt nem lehet normálisan közlekedni és egyébként is milyen jogon zárják le nekik a sávot. Ettől eltekintve pöpec szervezés volt, a végén finom gulyás levessel (kapaszkodj meg, mindezt ingyen!!! Bravó-bravó!). A csepel is jól gurult, bár gy kis olajozás ráférne itt-ott, de legelismerőbb beszólás csak az volt, amikor Sanyi megkérdezte, hogy hol festettük a bringát. Hát hol?! Otthon lett lefújva flakonból! Höhöhöhöhö!

Felkészülten indultam el a Nefricat debreceni gyülekező helyére, hogy onnan közösen tekerjünk ki Józsára, "csak" a térképet, a tollat, a lakatomat hagytam otthon. Slambival 10:30-kor ütköztünk az egyetem előtt, aztán elnéztünk tollért az éjjelnappaliba. Persze nem volt, így hagytuk a francba, majd beugrunk Józsa felé a benzinkúthoz, lesz ott minden.

Végül Kutya, Csipisz, Salmbi, Sanyi (megint valami "műanyag" bringát hozott) és én gyűltünk össze, így 5-en vágtunk neki az útnak Józsa irányába. A 35-ösön persze "szabályosan" mentünk a benzinkúthoz, ahol minden volt, csak toll nem... Sebaj, azért, ha már ott voltam megvendégeltem magam és szesztestvéremet, Salmbit egy alkoholmentes Gösserre (a natúr, nem citromos fajtából), de ha ittál már pocsék valamit, akkor ez az... talán csak stella alkoholmentes söre tudná hányás utóízben űberolni.

Kis nüanszként, sört kortyolgatva vettem észre, hogy az autópálya lehajtónál állt egy bütykös taxi (rendőr), de konkrétan le se szartak minket, így egy kortyot lezúztam az Ő egészségükre is (még ha alkoholmentes is volt a sör).

Józsán elugrottunk a helyi látványosságba, alias Tescoba, tollért (60 ropogós HuFt volt) és megalapoztam a jövőmet is 2db gépi lottóval is.

Kisnefriéknél volt egy kis tökölés, majd megkapva a feladatlapokat, nem túl hosszú agyalás után kilőtt a banda. Most már elmondhatom, hogy szokásosan ismét kihagytam egy feladatot (beszűkült tudatom egyszerűen nem akarta tudomásul venni, hogy a sorszámozást sose 2-essel kezdik), így ezt simán beszoptam. Viszont rögtön lőttem egy madaras-bringás képet, ami szintén feladat volt, bár az a mocsok kis repülő patkány végig próbált úgy helyezkedni, hogy neki hátulról, nekem viszont szembe legyen a nap, ezzel akadályozva, hogy látható legyen a képen.

Egy kis kínlódás után meglett a kép, így rohantam is az Északi és Perem utca kereszteződésébe megtudni, milyen szám szerepel a villanyórán. Majd kivágódtam a Szilegyházi és Hátszeg utca irányába, hogy megtudjam a hozzá tartozó utca nevet. Az így kapott címnél kellett egy villanyórát leolvasni.

A következő célpontom a legelő volt, csak így natúrba, semmi egyéb infóval, de sejettem mire gondolhattak, mivel régen sokat tekertem arra, így ott kerestem meg a kis fahidat, rajta a képpel, amit én rögtön faszán tőrfarkú ráknak azonosítottam be, de persze nem az volt, mivel egy Trilobita, azaz háromkaréjú rák, amik a késő devonban pusztultak ki. Mentségemre legyen mondva azért hasonlítanak kicsit:

Mindkettő úgy néz ki, mint az Alien-ből jól ismert, arcra tapadó kis genya (jaj de utáltam a kis rohadékokat).

Szántőföld után kivágódtam a bringaútra és irány az összerakott cím (Domokoskert utca 16.), ami egy jó nagy romház, ahova elsőnek érkeztem. Itt le kellett olvasni a gázórát, ami majd ki szúrta a szemem, de persze nem találtam meg, csak akkor, amikor már voltunk egy páran és Kata kapásból rábukkant. Én egyedüliként még a házba is bemenetem, de dögszag, szar és döglegyek áradatát találtam csak.

Ezután irány a SPAR-os időkapu, ami kissé korai érkezésem miatt, még nem nyílt ki... szopóka, irány a Zsindely utca vége, ahol egy kis terepezés várt ránk az erdőben, jó laza talajon. Gondoltam a puha talaj miatt, csak alkalmazom a jobbra tarts szabályt, nehogy ütközés legyen, de így is sikerült majdnem bele rohannom Atiba.

Az erdőben sikerült meglelni az  egyik Nefrit, aki közölte, hogy majd erősen gondolkodjak el, hogyan lehet egy hordó folyékony tartalmát megfelezni semmilyen segédanyag nélkül (szerintem ez is bukó lett, mert számomra egy hordó, minimum boros , így a dugóvonallal ügyködtem volna) és a befutóig ezt írjam is rá a feladatlapra.

Visszakínlódtam magam a legközelebbi aszfalt útra és irány megint a SPAR-os időkapu, aminek már nyitva kellett volna lennie! Szopóka volt megint, ugyanis az időkapu valahogy elfelejtett kinyílni, így sipirc a Csonkatorony utcára, aminek a végén a szalagokat követve ismét föld, vagyis inkább homokútra tereltek minket. Persze a terepen úgy dobálta a hátsóját Krumpli, hogy egy zötykölődősebb résznél a lánc is leugrott, így kénytelen voltam megállni és visszarakni (picit anyáztam bevallom). Így érkeztem a tarkómban Levivel Zelemérre a romtemplomhoz.

A templomnál egy laza trackstand verseny következett, aminek a lényege igazán nem az volt, hogy minnél tovább állj egy helyben a bringán, hanem annyi ideig, amenni ideig előzőleg az egyik Nefri (ez az idő persze titok volt, így lutri volt az egész), így nem kínlódtam, hanem nyomtam egy 2másodpercet Krumplival és indultam is vissza a SPAR-hoz. Utólag megtudtuk, hogy a késés miatt ez az időkapu ugrik és fix pont lesz befutóval.

Taktikusan nem a terepet választottam (addigra már elég csalánt bekaptam, hogy egy életre ne legyen reumás a lábam), hanem 3km pluszt jelentő 35-ösre vezető utat, ahol kiléptem, mint az állat (aszfalton!) Rókát is láttam, éppen aludt az út mellett, kicsit szétesett volt...  Józsára beérve immár harmadszor kanyarodtam be a SPAR-hoz, ahol kezembe nyomtak egy pohár szörpöt én meg ugyanazzal lendülettel nyomtam is be az egészet, miközben kézzel-lábbal integettek, hogy ne (kivéve Kutya, aki röhögött), ugyanis a feladat az lett volna, hogy minél kevesebbet kilöttyintve vigyük vissza a rajthoz. Sebaj maradt még kicsi az alján így szinte megállás nélkül nyomultam is tovább a célba. Körülbelül harmadik vagy negyedik helyen érkeztem be, de a kihagyott első feladat és a közben elkövetett fiaskók a 9. helyre voltak elegendők.

A végén szalonna, virsli sütés kezdődött, egy citromos Gösser is került (kösz Purda és Buchu), majd a zuhé után hazavergődött a csapat. Sanyi műanyag cangája persze nem bírta a hazautat, (közép)lassú defektet kapott be ugyanis.

Hazafelé beugrottam Rittyhez és elnyaltam egy egygombócos vaníliát, karamell öntettel. Király kis nap volt.

Csipisz beszámolója fotókkal a skidmarkon!

Csipisz leírása következeik, arról, hogyan lett meg a Patai-Szabó egy része:

Kisebb beszámoló következik most.

Történt egy gyönyörű, napsütéses napon, vagyis egy épp ideálison mindenféle bicajozásra, de pokolin számomra a légmozgásmentes műhelyben, hogy jött lassan a délután öt óra. Ilyenkortájt már rendes embernek nem sok kedve van a melóhoz egy végigpörgött nap után, de mivel félfüllel hallottam hogy csak egy hajtómű és középcsapágykiszedésre jött be a kliens, gondoltam rántok egy kesztyűt, aztán rendezem mihamarabb. az állványban már be volt fogva a váz, ími elsőre igen tetszetős darab volt, aztán hozzá közelebb lépve feltűnt először a ragacsnyom az alsó és nyeregvázcsövön, majd a lilás árnyalat a sötétkék-fekete vázon. Na álljunk meg egy szóra, ez a patai lesz. Egy szem 600 as hajtókar volt az egyetlen dolog ami hirtelen azonosításra került, de ha valaki megkérdezte volna hogy milyen kar van a Patain, meg kék kulacstartó, meg 520 as shimano pedál van-e rajta, nem tudtam volna válaszolni őszinte igennel. felvittem azonnal a pulthoz, mondom, ez lopott. Mondtam a gyereknek is aki behozta, hogy bizony itt bukóba lesz a cucc, és a gyors távozást sem javaslom, a bolt be van kamerázva, így ez nem vetne rá túl jó fényt. Lelépett, majd jött vissza az öccsével, aki a vázat elmondása szerint a zsibin vette négyezerért reggel, a hajtókar miatt. Egy percig sem hiszek amúgy nekik, ez amolyan megérzés. Hívtam a tulajt, mondtam, rendezze ide a jardot is. A bolti gépen megmutattam a körözést is nekik, persze gyorsan elgörgetve a skidmark fejlécet, nehogy ez alapján csekkolni tudják újabban igen élénk forrónyomos bicajainkat, hátha épp a tolvaj áll velem szemközt. Javaslatomat követve bevárták a tulajt, majd a jardot, közben egyikük ismerős volt főnöknek, mint olyan személy, aki próbált már kisétálni ki nem fizetett árucikkel még a nyugati utcai boltból úgy 5 éve, és mint ilyen, guggolt is már lopásért. A szerv ismerősként üdvözölte őket, így a közben betévedő vevők láthattak tarkóra tett kezes motozást, meg bilincselést is. Remélem előkerül még ez-az ezen a nyomon elindulva, minden a rendőrségen múlik.

Bónusz fejezet: a szerv érkezéséig Zsoci és a barnamagyar gyerek beszélgetésében felmerült pár dolog a garázsfeltörés kapcsán. Nem tudom egy ilyen kérdés egy gyanús egyéntől, vagy úgy általában, egy garázsfeltöréskor nem érdekes-e? (gondolom nem túl elterjedt a bekamerázott garázs?)
-Kamerafelvétel van a feltörésről?
Azért kicsit fura. Nekem legalábbis.

A Hungarian Cycle Chic faszbuk oldalán jelent meg ez a videó, ami szerintem eddigi legjobb, az általam látott debreceni CM videók közül.  A zene nekem alapból bejövős, és a hozzá választott effektek se túlzóak (mellesleg mennek a zenéhez). Külön tetszett, hogy nem csak a "vérbringásokra"  koncentrált rá.  Az egészet az Atomic Média jegyzi, bevallom sose hallottam róluk, de szép volt fiúk-lányok!

Rendhagyó alleycat lesz, hiszen először kerül megrendezésre ilyen Józsán! Tessék bátran jönni, jó lesz!

Megvolt az első tesztkör és Bélabá elmondása szerint igencsak suhanós lett. Ami még hiányzik, az a világítás bekötése, egy tuskófék előre (abroncsfék, nyomófék). Jelenleg ugyanis csak kontrafék van és a 3 sebességből is mindössze egy használható, de megy! Mit megy?! Hasít! Hehehehe! A világítást az eredeti lámpatestbe rejtett ledes technika fogja szolgáltatni aksiról úgy, hogy a dinamó is meg lesz hagyva aksitöltőnek! Az agyváltó lánc súrlódásának megszüntetésén még megy az agyalás, de tuti meg lesz oldva. Nyereg és markolat is cserélve lett, egyenlőre BBB és mongoose cuccokkal (a képeken még nem kerültek fel, de később ezeket vígan le lehet cserélni megfelelő állapotú, vagy utángyártott retro cuccokkal). Mint mondtam a cél a retro jelleg megőrzése mellett a maximális funkcionalitás.