2011. április 30-án A Dürer Kertbe 19-órától ismét ÉN ÉS A BICIKLIM fotózás!
Fontos! Mivel elsődlegesnek tartják a kiváló minőségű képek készítését, csak limitált számú bringást tudnak lefotózni. Hogy biztosan részt vehess, jelentkezz az enesabiciklim@utazom.com emailcímen, és a Facebook eseményen is jeleztheted a részvételed!
A Zsuzsi TT-nél már említettem, hogy a monti kormánycsapágyának kampec lett. Megolt a csere és magyar ipart támogatva, egy félintegrált, BTS XC ELITE került az acor (Isten nyugosztalja) helyére. Remélem ez kitart már egy életen át, mert így hó végén sikerült lenulláznia. A montira most nem tervezek új fejlesztést egy jó darabig, de egy agyváltó szponzor (Rohloff, NuVinci 360, Alfine), meg tudna győzni, hogy mégis! Hehehehe! Szponzorok ne kíméljetek! Mellesleg szép a BTS kormánycsapágy, csak a kimart zárókupak alól, majd pucolhatom a dzsuvát. Mellesleg rájöttem, hogy Sanyi nem illik a bringához, szóval, ha ránézésből valakinek beugrik róla egy név ossza meg velem, hátha...
Mindig csodálkozva néztem, ahogy egyes emberek fogják magukat és nekivágnak több hónapos túráknak, világ körüli utaknak bringával. Hát az én esetemben max. egy lottó ötös mellett tudnám ezt megvalósítani, hiszen se ismert nem vagyok, így szponzori pénz szóba se jöhet, se a munkahelyem, meg a keresetem nem olyan, hogy félrerakjak pár millát az útra és elmenjek 1-2 év fizetés nélküli szabadságra. Van ugyan egy másik lehetőség is amikor partizánakció keretein belül felcuccol az ember és ahogy esik úgy puffan alapon irány bele a nagyvilágba... ehhez meg túl racionális vagyok. Viszont álmodozni jó, így fejben összeraktam már párszor mit vinnék egy ilyen világ körüli túrára.
Az első fogas kérdés, milyen bringával vágjon neki az ember. Az tuti, hogy valami trekking szerű gépet választanék, egy megbízható márka palettájából és eszközölnék rajta némi átalakítást. Hátra agyváltót raknék, a karbantartási igény így minimálisra csökkenne (itt nem kispályáznék és maradnék a Rohloff-nál), előre meg agydinamót, ami este biztosítaná a világítást, nappal meg töltené az elektromos kütyüket. Igazán a Cannondale Tesoro Traveler Rohloff-ot néztem ki erre a célra, mivel majdnem kompletten megfelel a célnak, némi átalakítást csak az első villa igényelne a csomagtartó felapplikálása miatt. Nem túl feltűnő, így kevésbé valószínű, hogy lerúgnak róla a szegénynegyedben, mert Jose Armando Santosnak megtetszik a csicsa színösszeállítás (bár ez még így is benne van a pakliban főleg, ha bemagyarázza magának, hogy túl sokáig időzött el a tekintetem fogatlan macáján, a "gyönyörűséges" Esmeralda Isaura Juanitán, hiszen van az a rusnyaság, amit nehéz nem megbámulni...).
Terveim szerint ez a post egy sorozat része lesz, így egyelőre azt mondom folyt. köv....
Az 50-es években még nem volt walkman (1978-ban készült az első), így a bringán való zenehallgatásnak a legkifinomultabb változata nem lehetett más, mint egy Huffy Radiobike beszerzése. A motorkerékpárok tankját imitáló részben kapott helyett a vákuumcsöves rádió és ha egy kicsit mereszti az ember a szemét, akkor észreveszi az alsócső mellett futó, igencsak robosztus antennát.
Mennyivel elegánsabb, mint a bringán nyakba akasztott sokol rádió (igaz azt 63-tól gyártották), bár kétségtelen, hogy annak is megvolt a sajátos szockó fílingje! Emlékszem menőbb szakik a vázra vagy a kormányra erősítették külön erre a célra fabrikált míves bőrpántokkal!
Biciklivel érkeztem
Negyven métert fékeztem
Kiszakadt a nadrágom
Kifittyent a tojásom!
Szabad e locsolni?!
Lezárult a rókamobil projekt, így ünnepélyesen átadtuk, némi szalonnasütéssel egybekötve, Kisrókának a jól megérdemelt járgányát. Pöpec kis gép lett, ráadásul iszonyat jól suhan. Még mielőtt valaki megkérdezné, a háttérben látható ipari porszívó és 5l-es befőttes üveg, nem a kerékpár része!
Reméljük sokat fogja használni székes fővárosunkban (és nem lopják el), ezzel is öregbítve a debreceni bringások hírnevét. Tartozékokkal ugyan még fel kell szerelni (első-, hátsó villogó, küllőprizma, lakat), de elmondhatjuk, hogy egy igazán egyedi kis járgányt sikerült összehozni! (Ezúton szeretnék köszönetet mondani Suzynak, Lilónak, Rittynek, Bélabának, Tamásnak, Musuéknak, hogy közreműködtek az elkészítésben).
Megtörtént a küllőkártya újrasorsolása is és némi sörrel megtámogatva (sose mondtam, hogy nem vagyok megvesztegethető, hehehe), meglepő módon Kisróka lett az első és egyben utolsó nyereményjátékunk győztese. Celebünk betartotta az ígéretét és személyesen adta át a nyertesnek a dedikált küllőkártyát, sőt a szakszerű felhelyezésről is maga gondoskodott!
Ha meg már ott volt, nem volt rest személyesen átadni a limitált kártyasorozat másik példányát a megrendelőnek.
Végül az etikett szabályait betartva becsiccsentettünk, miközben egy spontán felolvasó est keretein belül felolvastam, hogy miért látható egy vörös csillag heineken címkéjén, ezzel is elősegítve szellemi fejlődésünk, hehehehehe!
Hát letekertük a Zsuzsi TT-t, így utólag nem volt rossz, de volt olyan pont, hogy a porcikám nem kívánta. Már reggeli felkelésnél "örömmel" konstatáltam, hogy kapar a torkom és az orromon se kapok levegőt, gyorsan le is zúztam egy neocitránt, majd a kulacsomat sikeresen otthon hagyva elviharzottam a rajtterületre, vagyis a Zsuzsi vonat Vámospércsi úti végállomására. A nevezés vicces volt, ugyanis 700Ft-os nevezési díj befizetése mellett kaptál egy leírást (visszajárót nem az ezresből, mivel éppen nem volt aprójuk), amin egy térkép és néminemű információ volt. A 09:00-es indulás helyett, mindenki akkor indult, amikor akart, sőt az igazolólapon is 08:30-as indulást karcolt fel a flegma kislány a nevezésnél.
Kata, Mini Nefraz és Nitr-O is jött, így négyesben vágtunk neki az útnak, amit rögtön meg is szakítottam azzal, hogy beugrottam a útközbe eső Gyöngybe egy pótbelsőért. A leírás az ellenőrzőpontokon (ebből 3 volt) található szórólapokról és pecsételésről szólt, a valóságban az ellenőrzőpontokon kihelyezett táblára írt szavakat kellett gyűjteni.
Szerencse, hogy Kata tudta ezt, mert erről semmi infónk nem volt indulásnál. Sőt félfüllel hallottuk, hogy a Panoráma út felé kell kerülni, mert olyan sár van a kijelölt pálya első részén, hogy azon nem jutunk át (a szervező magyarázta ezt két Hajdúszoboszlóinak)... hát fasza, ha nem halljuk beszopjuk. A Vámospércsi bringaúton végig robogtunk egy kis kitérővel az Ördögárok megtekintésével, majd a Panorámán a Látó-hegyet elérve zúgtunk rá a terepre.
Az eleje jól tekerhető volt, a tömör talaj miatt, de az azt követő és majdnem végig kitartó részen módosítottam az álláspontom a szembeszéllel kapcsolatban, ugyanis van nála szarabb, mégpedig a homok, az a bizonyos laza, süppedős fajta, amibe szinte beleragad a kerék. Hát megszenvedtük (Nitr-O kivételével, de hát, aki profi az profi), én főleg, mindennemű folyadék nélkül, már ha nem számítom ide az orromból szivárgó matériát. Hehehehehe.
Amikor beérkeztünk a szervezés egyetlen pozitív részével találkoztunk ugyanis zsírosdeszkát, kekszet és innivalót is kaptunk bőségesen (nem kicsit porzott a szám már ekkor), a jóval lelkesebb fiatal lányoktól (a kitűző és az oklevél mellé). Hazafelé meglátogattuk a közeli kilátót, majd irány a Vámospércsi út, mivel már jócskán késében voltam az otthoni grillezésről. A kormánycsapágyom is végszóra adta meg magát, így éppen elérve, zárás előtt sikerült beugrani a Gyöngybe, ahonnan gyalogolhattam haza (45 perc), mivel nagyobb volt a probléma, mint gondoltam.
Tervben van, hogy a maratonok favorizálása helyett, inkább Krumplival bejárom a környéket, így megejtettem az idei első hosszabb tekerés. Útvonalnak a Debrecen (Vámospércsi út) - Panoráma út - Létavértes - Kókad - Álmosd - Bagamér - Vámospércs - Debrecen (Vámospércsi út) útvonalat néztem ki. Vad outisok, most ne olvassák tovább, hiszen ez hol van ez az általuk tekert 100-160km-ektől, 30 feletti átlaggal.
Laza 26 - 30 km/h átlagokat mentem kilométerenként Vámospércsig (útviszonytól, domborzattól függően). Két szünetet iktattam be: Létavértes előtt már majd be pipiltem, így megálltam és gyorsan burkoltam egy kis kaját is, majd Vámospércs után falatam be egy kismackót és lelkiekben már gyúrtam a Debrecenig tartó szembeszélre. A városban szötymörgéssel és a vámospércsi bringaúton tinglitanglizással majdhogynem 75km jött össze. Kicsit tartottam a 48-16-os fix áttételtől, hiszen hosszútávon még fontosabb az egyenletes teljesítményleadás, de nem volt probléma. Kajának a már emlegetett kismackót vittem (fő a változatosság), ami nagyon jó, bár egy picit nyögvenyelős, de a krém a közepén sokat segít, szóval folyadék nélkül nem nagyon ajánlom. Az út pocsék a legtöbb helyen, cserébe Létavértes és Vámospércs között, szinte nulla a forgalom.
Bár Kutyából nem lesz szalonna, de azért még Darth Vader lehet! Így előre is elnézést, hogy az Ő mesteri képét használtam fel, de csodálkozom, hogy még nem láttam senkinél, annyira adja, a halálcsillagos gettho spoke (telekerék) pólóra. Ha meg már Star Wars, akkor dukál egy hozzáillő védősisak! Hehehehe! Mellesleg ez a kép is ideális lenne küllőkártyának!
Idén XIII. alkalommal rendezik meg április 23-án, az Előzd meg a Zsuzsit programsorozatot. Aki nem tudná a Zsuzsi a debreceni kisvasút a Faraktár utca és Hármashegyalja közt. A rendezvény futó és kerékpárversenyt; gyalog és kerékpártúrát foglal magába. Én most a kerékpáros részét gyűjtöttem ki ide, de ha valakinek futni, vagy gyalogtúrázni támadna kedve, az se habozzon és jöjjön. Bővebb infó alant (hehehe, de régen le akarom írni ezt a szót).
Nevezés:
Nevezésre a rajt helyszínén van lehetőség 8 órától. A futó- és kerékpárversenyre 1000 Ft-ba kerül a nevezési díj. A 2200 Ft-os díjért emblémázott póló is jár. A kerékpártúra díja 700 Ft.
Rajt: Faraktár u., Zsuzsi vasút vá;
Cél: Hármashegyalja, Zsuzsi vasút vá.
A rajtok időpontja a Kisvasúti Nap programjától függően néhány percet csúszhat. A résztvevők a verseny után a 13 vagy a 16 órakor induló vonattal utazhatnak vissza Debrecenbe.
További információ: www.zoldgomb.hu
A fentebb leírt "ne habozz"-ról jutott eszembe, amikor gimiben az angol anyanyelvű tanárunk arra kért, hogy fordítsunk le vicceket angolra... akkor született a következő, azóta klasszikussá vált remek:
Two soaps walk on the beach.
- Hey! I jump into the sea!
- Don't hesitate!
Két szappan megy a tengerparton
- Te figyelj én beugrom a tengerbe!
- Ne habozz!
Hát persze, hogy nem értette... mi viszont jót röhögtünk! Hehehehe!