Anno vettem egy fotokromatikus, azaz fényre sötétedő bringás szemüveget ingázni... főleg télen/ősszel használtam, amikor sötétben indulok el és csak nagyon ritkán (soha) ragyogó napsütésben haza.  Nem régen sikerült úgy meggyaláznom, hogy a karc, amit "finoman felhelyeztem" a lencsére, pont látóteremben van és baromira zavar... Mivel éppen benne vagyok egy másik projektbe (egy bmx, DX FH MX66, agyat próbálok belevarázsolni a track vázamban, single speed-et faragva belőle), így másik vásárlását nem terveztem (főleg, hogy ezek elég húzós áron vannak), gondoltam megoldom okosba, egy napszemüveg (ami van) + valami víztiszta védőszemüveg kombóval. 

A legnagyobb bajom a szemüvegekkel ilyenkor télen a párásodás, vannak mindenfajta folyadékok, kencék, amik ideiglenesen páramentesítik a szemüveget, de gyártanak direkt olyan védőszemüveget, ami eleve párás környezetre szánnak így nem párásodik a felületi réteg miatt. Google elő, valami sportos fazon kéne, víztiszta.... és jeee Uvex i-Works (anti fog, chemical resistant, scratch resistant, UV 400), ára itthon 2000Ft körül mozog, ebay-en ~1000-1500Ft. Persze nem annyira ül arcon, mint egy hiperszuper bringás szemüveg, de  tényleg nem párásodik és alternatív megoldásnak tökéletes.  

Elég sokat vásárolgatok eBay-ről bringás cuccokat (alkatrészt, ruhát). Mivel szeretem magam bebiztosítani ezért mindig PayPal-vel fizetek. Miért? Hát a következő sztori erről szól. 

Múltkor sikerült a hajtókarleszedővel kinyalnom a menetet a hajtókaromból, így elhatároztam lecserélem a kis drágát. Mivel nem volt sürgős, így irány az ebay, ahol ki is szúrtam egy taiwani eladótól, egy egész fasza CNC-zet, kicsit vintage jellegű alu hajtókart, 44 fogas tányérral. Minden kedvező volt, az ár jó, az eladó meg Top-rated Seller (magyarul az eladásai után kapott visszajelzések, nagyon nagy részben pozitívak). Klikk-klikk, PayPal-es fizetés és másnap már jött is a mail, hogy a csomagom feladva.

2-3 hét után meg is jött a csomag, benne a hajtókar, de ahogy bontottam ki, elhűlve láttam, hogy a lánctányér csavarok lyukai el vannak fúrva a hajtókaron, nem kicsit, de cserében nagyon, annyira hogy kb. használhatatlan az egész. Sebaj biztos megcsúszott a CNC gép, jófej leszek, írok az eladónak mi a probléma és még nem nyitok rá ebay-en "case"-t (panaszjegyet), hátha okosba meg tudjuk oldani. Ilyet csak Top-rated Seller-nél csinálok, mivel ezek már legtöbbször bejáratott eladók és meg lehet velük beszélni mindent.

Az eladó még aznap vissza is írt, hogy sajnálja, küld egy másikat, de erre várni kell egy hetet (na már itt gyanakodhattam volna), mert éppen nincs másik. Okés gondoltam, annyi belefér. Vártam-vártam, megint ráírok, megint ír, hogy az egész széria hibás, így tovább tart a legyártatás, kér egy kis türelmet. Okéééé.... Aztán megint egy kis türelmet kért.... érzitek ti is, hogy itt hibáztam, ugye?!

Az eladó addig húzta az időt levelezgetéssel, amíg kicsúsztam a mágikus 30 napból. Bár  felvettem vele a kapcsolatot 30 napon belül, de nem nyitottam jegyet az ebay-nél. Így amikor végül meguntam a halogatást és végre jegyet nyitottam rá, már kicsúsztam az időből. Ez miért fo(nto)s?

"a buyer must request a return no later than 7 days after the event date or 30 days from the actual (or latest estimated) delivery date, whichever is later."

Sajnos a 30 nap után megnyitott jegyet maga az eladó is le tudja zárni, kihagyva az ebay-t, pusztán azzal az indokkal, hogy elutasítja a kérelmet. A "poén" az, hogy ilyenkor ez az eladónál meg se jelenik, mint negatív értékelés, mivel egyszerűen értékelni sincs lehetőség. Az eladó röhög a markába, úgy, hogy még lefikázni se tudod...."nájsz"!

Természetesen ezt nem hagytam annyiban és írtam a ebay-nek és az eladónak is. Az eladó vissza is írt, hogy amennyiben visszaküldöm neki a terméket, akkor visszafizeti a termék árát, ahogy kézhez kapja. Az ebay is írt, hogy ilyenkor nem tudnak semmit tenni, ez benne van a szabályzatban, de mivel PayPal-lel fizettem, ott vissza tudom kérni a pénzem, mert ott alapból 180 nap erre a határidő. 

Érdekes volt, hogy amíg el nem kezdődött a hivatali hercehurca, az eladó egyszer sem akarta, hogy küldjem vissza a cuccot. Viszont, amikor már ragaszkodott hozzá, kijelentette, hogy csak akkor fizet, ha megkapta a visszaküldött árut.  Cseles, hiszen itt sokan feladták volna, mert Kínába egy csomag feladása nem olcsó és ha még vissza is küldöm és arra várok, hogy megkapja az eladó, akkor hoppá (!!!!), nagy eséllyel kifutok a 180 napos határidőből a PayPal-nél (ha ott nem nyitok rögtön jegyet). Ügyes... 

Sokan nem tudják de a visszaküldött terméknél a PayPal, évi 10 - helyett 12 lsd. lentebb - esetben átvállalja a visszaküldés költségét. Így, nem volt kérdés: irány a PayPal. Persze az eladó azon a felülten is elkezdte volna a szokásos üzengetést, így egyből beeszkaláltam a PayPal-t, csatolva az eddigi ebay-es levelezést a nagy semmiről.

PayPal villámidő alatt vissza is írt, hogy jogos az igénylésem, de nem tud eltekinteni a termék visszaküldésétől, ha ezt az eladó kéri, de ennek költségét visszaigényelhetem tőlük. A termék árát is térítik, ahogy megadom a csomag nyomkövetési számát, nem kell várni az eladó visszajelzésére. Ma visszaküldtem hajtókart, kb. megduplázva az árát és elindítottam a postaköltség visszaigénylését is. A pénzem megmaradt, de a bosszúság is.

Tanulság: szard le az eladót, ne is menj bele semmilyen alkudozásba, rögtön nyiss panaszjegyet, ha bajod van, mert sokszor az eladó az időhúzásra játszik, hogy kifuss az időből és ne kelljen fizetnie. Mindig fizess PayPal-lel, ha teheted, mert az is pluszban bevédi a segged...

 UPDATE:  "maximum refund amount per request is 30 EUR, as stated in PayPal’s terms and conditions. A maximum of 12 requests are allowed per person per calendar year".

Magyarul maximum 30 EUR értékben téríti meg a PayPal a visszatérítés költségeit és ezt, maximum 12 alkalommal veheted igénybe.

Lassan 1 éve használom a Lizard Skins DSP 3.2mm bandázst, gondoltam csak megosztom a hosszútávú tapasztalataimat, hátha valaki hajlandó a gatyáját is ráfizetni egy ilyenre, mivel az itthoni ~10Eft-os ára sokaknak riasztó lehet. 

Ez első amit le kell szögeznem, hogy szerintem egyetlen bandázsom se kapott annyit, mint ez, beleértve egy gázolást, ahol a bringám repült úgy 3-4m-t (és a kormányra érkezett), vagy megemlíthetném még az egész napos tűző napon/esőben/melegben/fagyban, vagyis mindenfajta időjárási körülményekben álldogálást, köszönhetően, hogy a melóhelyen basznak fedett tárolási lehetőséget biztosítani. 

Eleve a bandázs külső felületének van egy, érzésre gumi szerű borítása, amitől egy kicsit paráztam, hogy télen hideg lesz, de pozitívan csalódtam. Köszönhetően a 3.2-es vastagságnak azon kívül, hogy iszonyat kényelmes, egyszer sem éreztem, hogy több órás fagyban tárolás után, hozzá akarna fagyni a kezem. Ami a legmegdöbbentőbb volt, hogy a balesetem után, amikor a bringa a kormánnyal előre vágódott az aszfaltba, szinte semmi sérülés nem látszott rajta, köszönhetően a már említett gumiszerű külső felületnek. Tapadásával se volt soha semmi probléma... magyarul egyszerűen imádom. 

Na ennyi csontignyalás után, azért beszéljünk a kellemetlen dolgokról is... sajnos az istenített külső borítás hajlamos leválni a belső puhább részről (gondolom a ragasztás nem igazán komálja a tűző napot és mínuszokat)...és kb. ennyi a rossz , amit el tudok róla mondani.

Bár a kép csalóka, hozzátenném, hogy a külső réteg nem vált/kopott/szakadt le, hanem egyszerűen felgyűrődött. Ha a két réteg ragasztását masszívabbra meg tudnák csinálni, akkor iszonyat ki lehetne tolni ennek a bandázsnak a tartósságát. Sajnos így, ha belegondolok az árba, akkor azt kell mondjam, hogy bár egy hiperszuper cyclocross gépre ideális választás, de egy ingázós (commuter) gépre már a nem éri meg, luxus kategória (halkan megjegyzem, nem is arra szánják). 

A hétvégén elérkezett végre a nagy nap, amiért az elmúlt 2 hétben keményen küzdöttem! 
Helyesbítve illett volna kimenegetni tekerni kicsit edzés jelleggel, de az az igazság, hogy eléggé nem akaródzott. Helyette egy kis zabálás, némi ivászat tarkította az ünnepek környéki edzéstervemet. Néhányat azért bringáztam, de inkább csak amolyan funrideok jöttel össze nyakig sárosan befejezve.

Pittbullterrier

Közeledik a karácsony, ráadásul a születésnapom is nemrég volt, így elhatároztam, hogy a városi bukósisak fronton követett példát, montis fronton is követni kezdem, vagyis végre keresek egy olyan bukót, ami tényleg jó a fejemre. El kell mondanom, hogy a mostani Endura Snype bukóm nem lenne rossz, de a hülye fejformám és mérethatáros fejkör méretem (58.5) miatt, hosszabb távon igencsak kikezdi a fejem bizonyos pontokon (na jó öregszem bazzeg és a bőröm már nem olyan rugalmas és feszes, mint rég, a botox meg nem opció). 

Endura Snype. Egy maratont kényelmesen végignyomtam benne...

Juhuhuu!

Úgy esett, hogy idén én (is) átálltam az egytányérra. No nem kell semmi komoly invesztet érteni ez alatt, maradt a "narrow range" 11-34 hátul, előre meg felugrott egy narrow/wide 32 es bbb lánckerék, azt kalap. Azért, mert erős lettem? Nyet. Azért, mert a svéd bicajozásaimhoz bőven elég volt. Igaziból sok kissrác nyomorát vettem el odakint azzal, hogy kaptak egy ilyen setupot.
Idehaza az első hegyremenésre már feldobtam egy kistányért is, még első váltó nélkül, és persze a Medvéskörre már teljes 3x el mentem, és kellett is, volt ahol kiesett a szemem a 22/34 et is.
Nade, láncról volt szó. Évszázados kuruzslás megy eme lejtő egyszerűségű, de sérülékeny, kopásra hajlamos alkatrészhalom körül. Tudott ugye, hogy a legmenőbb olaj is összeszedi még a kóbor kiskutyát is.
-Persze ha így tudod rosszul csinálod, mert le kell törölni.
-Van aki 20ezret rak egy láncba és csak WD40-nel keni.
-Ritkán kenem, mert fluoridos zsírban edzett a csapszege.
Aki jártas a facebook lassan darkweb szintű bicajos (és egyéb, de sajnos a bicajosok is emberek, így beszivárognak az idióták.) csoportjaiban annak ez ismerős lehet, aki nem, annak nem is mérgezném az elméjét tovább. A lényeg az, hogy nincs egyetlen olyan metódus sem, amivel a végén elégedetten csettinthetnénk, hogy ezaz, ezt kerestem évek óta. A legtöbb csodakence idővel valahogy nem olyan kielégítő mint volt, a használódó lánc valahogy recsegősebb egy sarazás után mint az új, ésattöbbi'.
Régebben futottam bele valahol, talán prohardveren egy olyan "szeánszba" ahol 2-3 kimerítő komment után inkább zártam is az ablakot. Mindenféle tagok kutyulták a szilárd, megolvasztott paraffint (mikrokristályosat természetesen!) 5-20%között grafitos zsírral, paraffinolajjal (hogy ne törjön, és jobban kenjen!) rendeltek kerámiaport hogy kipróbálják a kutyulékot azzal is...

A papírtörlő kiválóan mutatja a láncon lévő mocsok mennyiségét. Ez azért nem sok az alábbi kezelés mellett.

Csupa olyan körülményes szar, amit ha tehetem, nagy ívben kerülök el. 
Afféle hibrid megoldásként aztán eszembe jutott a Herr Fedor által említett vizes wax emulzió, amit egyéb források is valami alternatív megoldásként említettek. Az elgondolást tett követte, majd Fedor úr jóvoltából úgy 2 hét múlva landolt is egy csomagocska a postásbácsi jóvoltából.
Természetesen egy alapos takarítás következett, féktisztítóba áztattam a lánco(ka)t, sort, tányérokat, görgőket-minden lánccal érintkező dolgot. Persze a benzin olcsóbb, de az épp nem volt idehaza, féktisztító meg igen. Megkapta a rendszer az előírt első kezelést, kis várást, sok forgatást üresben, aztán még egy sor wax.

Még mindig a ma reggel fellelt állapotban.

Természetesen mi másban kellett volna először bicajoznom vele mint lebegő esőben. Ez az a fajta, amit nem is érzel esni, csak belélegzed, beázik az orrüreged is, egy szóval mindenhová jut. Kapott sárból is, na persze túlzásba nem vittem, de azért egy erdei bicajozást nem úszol meg ilyen időben recsegő lánc nélkül. Én meg megúsztam. A pláne az egészben, hogy utána idehaza rálocsoltam egy vödör vizet amíg forgattam a rendszert, utána kapott egy samponos kefés meleg vizes csutakot a bicaj, aztán amint megszáradt, még mentem vele csapágyakért a hátsó agyba másnap hogy ne legyen tök tiszta, azóta  (2hete) a falon lóg. Szarok én a láncra, ahogy szoktam, aztán persze van, hogy nem mozog mikor előveszem.

Jánossal most crank brotherek vagyunk. 

Időközben megjött az ovális lánckerék amit János rendelt nekem(is) amíg a bicaját nyüstöltem, így most leszórtam a váltást, mivel idén már nemigen megyek hegy közelébe, vagy ha mégis, fél óra visszarakni a lomokat. A nap is süt, szóval ma biciklizni fogok, meg tesztelni. Azért lefröcsköltem a láncot, de amúgy nem kérte különösebben még most sem. (van az a feeling amikor a sár után mosott láncot megsodrod 2 ujjad körött oldalirányban, és hallod, érzed azt az undorító recsegést-na az nem jött még elő.)
Szóval az aktuális meccs most a Squirt-é, de a pálya mellett felkészül fél kiló mikrokristályos paraffin, meg valami lábos és egy rezsó a másik láncunk társaságában......

P.S. :Nyilván eszembe jutott egy csomó gusztustalan poén a snail és a squirt miatt, de úristen, nőjetek már fel... :D

Anyám, nem is emlékszem mikor volt utoljára alleycat Debrecenben. Éppen ezért, amikor megláttam a "MajdNem Mikulás Alleycat vol.3. by Legend of yesterday" kiírását facsén és, hogy Levi meg Csipisz (Legend of yesterday) a szervezők között van, rögtön körvonalazódott, hogy "vazze nekem ezen indulnom kell". Bevallom sose volt az én műfajom az alley, mivel egyszerűen nem tudom megjegyezni az utcaneveket (kivéve, ahol már laktam), de szerettem csinálni. 

Gyűltek az emberek a facsén és már el is könyveltem, hogy majd szépen bejövök valahol a középmezőnyben, a gyorsaság helyett a taktikára helyezve a hangsúlyt (és egyedüli 40 felettiként, megnyerem a 40 feletti kategóriát.. ha lenne, de nincs), viszont az időjárás közbeszólt. Baromi pocsék időt sikerült kifogni (eső, havaseső, szél), így az előre várható 15-20 fő helyett, kemény 5fő jelent meg Debrecen Bike Maffia főhadiszállásán a kitűzött időben.

Maga a feladatsor emlékezetes alley-k, mégemlékezetesebb feladataiból lett összeállítva, mai adott egy kis előnyt a többiekhez képest, mivel az indulók közt nem igen volt olyan, aki már akkoriban is alley-zett volna.

Csipiszék az időjárásra való tekintettel rövidítettek is a feladatok számán, így egy rövid eligazítás után, agyban felfűzve a CP-ket egymásra (meg Levi agyára menve, hogy "hol is van ez az utca"), elsőként indultam neki a távnak, akkor éppen szemerkélő esőben. Sajnos a manifesztemet (feladatsort) csesztem elkérni a végén, így emlékezetből jöjjön a leírás, ahogy én megéltem:

Elsőnek rögtön az Irodalmi múzeum felé lőttem ki, hogy az egyik ablakában megleljem a pluszpontos feladatot. Elég jól sikerült kifogni a lámpákat, így hamar odaértem és megtudtam, hogy verset kell írni a bringámról, ami kb fél perc alatt meg is volt, így már száguldottam is tovább a Hatvan utcai Hidas presszó felé, ami arról (IS!) híres, hogy tele van utcanév és egyéb táblákkal. Na itt kellett megtalálni, a fő feladat részeként, 2 oda nem illő táblát. Fakk!

Emlékeztem, hogy régen mennyit szívtunk ott táblakereséssel, így lazán, nem sietve vágtam neki, azon gondolkodva, hogy kikérek egy sört közben, de kb. rögtön  mákom volt, mert szinte kapcsiból feltűnt egy nem bádog, hanem papírra írt, celluxszal kiragasztott tábla...oppá és a következő is. A két utcanevet (Csapó és Pacsirta) gyorsan felírtam és már robogtam is tovább az István út végére a következő CP-hez, mai szintén a fő feladatsor része volt. Ezzel a CP-vel is mákom volt, mert emlékeztem a parkolóra és és biztosíték szekrényre is, amit keresni kellett, így elég hamar meg is lett az újabb info morzsa a fő feladathoz. 

A következőre betervezett CP-m, a rég Házgyár területe volt egy kamion shoppal, ahol egy időkapu nyílt (ezeken az időkapus CP-ken csak a meghatározott időintervallumban lehet feladatot teljesíteni plusz pontokért), így szembeszélben és akkor már enyhe havasesőben toltam a 33-as felé, mert bár sejtettem, hogy hol van a régi Házgyár területe, de a pontos helyről fingom nem volt.

Amikor szerintem(!!!) közeledtem a célállomás felé (valójában nem), meg is állítottam egy "környékbelit" (az első embert akit találtam), aki faszán el is küldött az ellenkező irányba.... mentem pár száz métert, amikor felöltött, hogy mintha említették volna, hogy ez kint a lóf@szban a Top-Shop áruházegyüttes mögött van... így megfordultam és az ösztöneimre hallgatva, abba az irányba robogtam tovább. S lám, szembe is jött még 2 induló, amiből sejtettem, hogy jó volt megérzés. Persze mivel fingom nem volt merre van a kamion shop, így simán  túlmentem, de egy megállított autós, aki hála égnek ismerte környéket és eligazított. Meg is lett a kamion shop, ahol Csipisz várt rám "látványosan" unatkozva. 

Itt a kamion shop mögötti gokartpályán kellett egy kört, nyélen menni, időre, majd mivel a terveimben a következő CP, ami szintén egy időkapu volt, még nem nyílt, így bekajáltam egy műzlit és lazán elindultam, egy plusz pontért táblás csokit venni. Mivel a megcélzott CP  a Tessedik Sámuelen volt, így arra vettem az irányt, mert tudtam, hogy nem messze tőle, van egy kisbolt.

A csoki meglett, én meg már kezdtem szarrá ázni, így elindultam hátha meglelem az időkapus CP-t korábban (hehhehe), esetleg találok valami fedett helyett, amíg kinyit. S lám, meg is lett a buszmegállóban Levi, akinél ugyan várakozni kellett, de legalább jól eldumálgattunk és addig se áztam. Nála a feladat trackstand volt, amit, mivel világéletemben gyűlöltem a fixie-t (bocs srácok, nem lehet mindenki iszonyat trendi) elég bénán sikerült elsajátítanom (nem is volt rá szükségem soha). Na itt bénáskodtam egy sort, majd léptem az úccsó főfeladatos állomás felé a Lovarda előtti bringatárolóhoz.

Itt már a 8000-es dzsekim is azt mondta, hogy ennyi víz elég volt és kezdett szépen átázni, de mivel csak egy utcát néztem be, így hamar odaértem és meg is lett a főfeladat, amit kiadta a Pacsirta utca és Csapó sarkán lévő tömb kapukódját.

Wáhááá körbeért a kör, még ha akartam volna se tudtam volna jobban felfűzni egymásra az állomásokat. Kilőttem és pikk pakk ott voltam, kód beüt, én bejut és............ állok, nézek, sehol senki, körbevizslatok, semmi....

Itt mi a T_Ö_K_Ö_M_E_T kell csinálni?! Berregés nyílik az ajtó, bejön még két alley-s, az egyik elkezd felfelé tépni a lépcsőházban... kérdezem a másikat, hogy itt mi a lótúrót kell csinálni?! Hát valamelyik lépcsőfordulóban van egy tépős lap onnan kell letépni egy sorszámot és ennyi. Na akkor rohanás fel, minden lépcsőfordulóban szétnéz... Utólag kiderült, hogy Levi elmondta, hogy 9-10 közöttin lesz, úgyhogy lehetett volna liftet is használni, de persze ez nekem kimaradt valahogy.  Még elkaptam azt az info morzsát az előttem felfutótól, amikor vacilált, hogy a legnagyobb sorszámot vagy a legkisebbet kell e elhozni... majd letépte az első kettőt, így taktikusan én 10-est (legnagyobb) sorszámot hoztam el. Bejött.

Bár harmadiknak érkeztem be és egy pluszpontos (hógolyót hozni) feladatot skippeltem, így is sikerült az első helyen végezni. Mondhatnám, hogy az évek, meg a rutin.... de inkább csak a mák (szerencse) és az indulók gyér számának köszönhetően.

Bár a végére sikerült a kelleténél jobban szarrá ázni, azért egy egész jó kis alley volt. Sajnálom, hogy az időjárás kicsit betett neki, de remélhetőleg lesz folytatás;-) Köszönet a szervezőknek Levinek, Csippónak és a DBM stábjának, bár rövid kis alley volt (~30km), de az időjárás miatt, nem is hiányzott senkinek se több;-)

Egy vasárnapi verseny, ami nem szombaton van!
Egy utólagos komment szerint röviden ilyen volt a verseny:
"Megint egy szuper, kemény és végre hideg verseny volt!
Köszönjük!!!!"
Minden szava igaz szóval a): a verseny jó volt és
b): nem vagyunk teljesen normálisak.


A debreceni bandát kicsit legyakta mindenféle dolog, a lényeg, hogy magamra maradtam-de mivel Ármin, de főleg Betti imád biciklisekre üvöltözni a pálya mellől kiváltképp hidegben, Ármin múló torokgyíkja visszaidézése végett azért csak összebútoroztunk végül a járműbe.
Az út zökkenőmentes volt, és mire odaértünk ott is voltunk, valamint annak rendje és módja szerint odaérkezett az év első, tirpákföldre jutó havazása is. 
Borzasztóan körülményesen felöltöztem, bóklásztam egy kicsit, váltottam pár szót a familyvel, és mentem egy ismerkedős kört a pályán félgőzön. 

Nagyon jó videót tett közzé a Debrecen Megyei Jogú Város Hivatalos csatornája, ezért pacsi nekik. Sajnos kerékpáros szemmel végignézve az egyik szemem sír, másik nevet... Mennyi mennyi kerékpárút.... és ebből a legtöbb megint a járdára festve, megannyi helyen, ahol tuti konfliktust fog okozni a gyalogosok és a bringások között (de legalább óccó megoldás). Egyedül a Miklós utca az, ahol nagyon helyesen kerékpársávot alakítanak ki, a többi helyen marad a járdázás. 

Van egy sanda gyanúm, hogy a debreceni MK (Magyar Kerékpárosklub) részleg megint magára lett hagyva a fővárosban székelő országos MK központ által ebben a kérdésben (értem itt szakmai és érdekérvényesítési segítséget). De remélem, nem nekem van igazam és az önkormányzat nem engedett a nyomásnak!

Mindenesetre az utóbbi időben ismét iszonyat főváros központú lett az egész Magyar Kerékpárosklub, pedig volt egy fellángolás a vidék erősítésére (sajnos elég rövid ideig tartott)  Én speciel ezért nem érzem magaménak ezt az egészet, így úgy döntöttem ki is lépek.